Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Dr. Nemény András (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Munka helyett munkaharc elérése a kormány célja?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
26 változtatni az érdekegyeztetés rendszerét, meg akarja szüntetni az Országos Érde kegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot, és helyettük létre akarja hozni a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsot. A hangzatos elnevezésen túl a kormány valódi szándékát az mutatja, hogy az új m onstre egyeztető tanácsból rögtön be is jelentette visszavonulását, valamint sietett hozzátenni, hogy a tanács döntései amúgy is csak ajánlás jellegűek, azok igazából nincsenek hatással a kormány munkájára. Ezt az intézkedést, amely szokás szerint nem volt egyeztetve az érdekképviseletekkel, minden munkavállalói és munkáltatói szervezet elítéli. Az OÉT megszüntetésével a kormány nyíltan hadat üzen a magyar munkavállalóknak és a szakszervezeteknek. Teszi ezt annak ellenére, hogy az OÉTről szóló törvényt két szer is megszavazta az akkor még ellenzékben lévő Fidesz. (14.00) Most viszont kormányra kerülve egyszerűen eltörli a húsz éve komoly eredményekkel büszkélkedő és jól működő háromoldalú szociális párbeszéd intézményét. A kormányzat mostani, igen drasztikus lépése sajnálatos módon beleillik abba a sorozatba, amely a jól működő társadalmi és politikai intézményrendszerek lebontására irányul. Az elmúlt egy évben elfoglalta és pártemberekkel töltötte fel a köztársasági elnök intézményét, az Állami Számvevőszéke t, a médiahatóságot, a Költségvetési Tanácsot, az ügyészséget, és ezt készül most tenni az Alkotmánybírósággal is, amit pedig nem tud elfoglalni, azt szétkeni, elsúlytalanítja. A szakszervezeteket és a munkaadókat természetüknél fogva nem tudja lecserélni, ezért inkább formálissá teszi a részvételükkel működő tanácsot. Úgy látszik, hogy a kormány szótárában az újjászervezés valaminek az érdemi megszüntetését jelenti. Mostanra kimondhatjuk: az Orbánkormánynak nem érdeke az érdekegyeztetés, ami különösen saj nálatos attól a kormányzattól, amelyik jelen pillanatban az EU soros elnöki tisztjét tölti be. Mindezekre tekintettel kérdezem az államtitkár úrtól, hogyan képzeli a kormány az érdekegyeztetés jövőjét. Képzeli egyáltalán valahogy, vagy már meg is írta a ne krológját? Miért nem egyeztet a szakszervezetekkel a változásokról? Az új fórum hogyan lesz képes átvenni az OÉT funkcióit? Hogyan fogja kezelni az ebből következő társadalmi méretű konfliktusokat? Ki és mit fog válaszolni az Európai Bizottság ezzel kapcso latos kérdéseire? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Kövér László) : A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár urat illeti a szó. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a sz ót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy egy számsorral kezdjem: az Országos Érdekegyeztető Tanács közvetlen költségvetési támogatása 2001ben 110 millió forint volt. Akkor hadd idézzek most a 2009. évi CXXX. törvényből a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről, 26. sor, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 61. pont: “Az OÉTtagszervezetek szakmai programjainak támogatása, működési költségvetés 1 milliárd 674 millió 200 ezer; megismételném: 1 milliárd 674 millió 20 0 ezer forint támogatás, tehát több mint 15szörösére emelkedett ez a támogatás. És akkor ezzel szemben nézzük azt, hogy mennyire volt hatékony az OÉT működése. Úgy gondolom, hogy nem büszkélkedhet olyan komoly eredményekkel, mint amit ön említett. Könnyű belátni ezt: az OÉTnek 10 bizottsága, 3 szakfóruma van, ezek a bizottságok eléggé széttagoltan működnek, nagyon ritkán üléseznek, évente egyszer vagy kétszer, jó néhány tagszervezet nem is képviselteti magát ebben a munkában, és nagyon ritkán alakítanak k i egyébként konszenzusos gyakorlatot. Tehát magyarán, van egy rendszer, ami nem működik hatékonyan, ráadásul nagyon sokba is kerül. Éppen ezért a kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amelyikben azt javasolja, hogy az eddigi széttagolt, szétaprózott, sok párhuzamossággal működő egyeztetés és koordináció helyett a
