Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
242 hogy mondjuk, helyi képviselők, esetleg polgármesterrel, alpolgármesterrel a soraikban, előkészítenek bírálóbizottsági tagként döntéseket délután 2 órakor, és az este 6kor kezdődő képviselőtestületi ülésen részben vagy egészben ugyanazok a személye k majd meg is fogják szavazni azt, amit ugyanők előkészítettek. Higgyek el, ez nem valamifajta rémtörténet vagy a képzelet szüleménye, hanem egy gyakori probléma, amelyet nemcsak az MVH, hanem egyéb közreműködő szervezetek vagy támogató hatóságok is folyam atosan szajkóztak a szakma, illetve a politikum irányába, csak ez mindeddig süket fülekre talált. Ugyanígy jó lenne, ha nem az ajánlatkérőket terhelnék azzal, hogy nagy nehezen találják ki a bírálóbizottságra vonatkozó szabályokat, hanem segítséget, eligaz odást adnánk nekik. Éppen ezért kérjük módosító indítvány formájában, hogy kapjon helyet a normaszövegben az, hogy a bírálóbizottságnak - amellett, hogy legalább három tagból kell állnia - minden esetben páratlan számú tagsága kell hogy legyen, és abban ka pjon helyet legalább egy közbeszerzési, legalább egy pénzügyi és legalább egy, a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy, pontosan annak érdekében, hogy a megfelelő szakértelem biztosítva legyen. Ha már itt tartunk, akkor ki kell tér ni a központosított közbeszerzések rendszerére is. Itt is az önkormányzati önállóság sérelmét látom, amikor az ezer fő lélekszám alatti települések esetében a kormány elrendelheti a központosított közbeszerzési rendszerhez való kötelező csatlakozást. Erre a mi álláspontunk szerint csak akkor lenne lehetőség, ha ehhez az adott, ezer fő alatti település képviselőtestülete hozzájárul; az ő hozzájárulásuk hiányában ne kényszerítsük őket arra, hogy a központosított közbeszerzés rendszerén keresztül szerezzenek be árukat és szolgáltatásokat. Ráadásul itt is van egy konkrét, öt évvel ezelőtti tapasztalatom, amikor is informatikai eszközöket kellett beszerezni, jól emlékszem egyébként még a becsült érték nagyságára is, ez egy 2021 millió forint körüli összeg volt, és a központosított közbeszerzési rendszeren keresztül gondoltuk volna beszerezni egészen addig, amíg az ügyintéző nem vette el a kedvemet egy életre ennek a rendszernek a használatától vagy alkalmazásától. Ugyanis amikor némileg feltártam neki, hogy mily en informatikai eszközöket szereznénk be, akkor közölte, hogy bár két évvel ezelőtt készült a költségvetés, és az eltelt időszakban meredeken estek az informatikai eszközök beszerzési árai, de valószínűleg ez nemhogy csökkenést, hanem óriási emelkedést idé z elő, tehát a 2021 milliós eszközöket, mondjuk, 2530 millió forintért szerezhettük volna be. Mi lefolytattunk egy saját közbeszerzési eljárást, amelynek az lett az eredménye, kérem tisztelettel, hogy 10 millió forintot, 10 millió magyar forintot takarít ottunk meg ezen az informatikai eszközbeszerzésen, amely egyébként egy 1520 milliós árrést mutatott a központosított közbeszerzés értékeihez képest. Innentől kezdve arról beszélni, hogy a központosított közbeszerzés rendszere nem veti fel a korrupció gyan úját, nem veti fel a kormány közeli cégeknek való megrendelés lehetőségének megteremtését, legalábbis vagy szűklátókörűség, vagy esetleg annak, aki ezt mondja a tények ellenére, egyéb érdeke fűződik ehhez. A határidők számításával is, úgy látom, hadilábon állunk. Ha egyszer már a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvényben, nagyon helyesen, visszatértünk a naptári napokban történő határidőszámításhoz, akkor mi motiválta a törvényjavaslat elkészítőit abban, hogy egy óriási k áoszt idézzenek elő, és hol munkanapokban, hol naptári napokban határozzák meg a határidőket? Egyértelmű javaslatunk, hogy térjünk vissza a naptári napokban való határidőszámításra, természetesen a határidő ésszerű meghatározásának keretein belül. Szeretn ém azt is jelezni az önök irányába, hogy nem feltétlenül attól lesz jó egy vadonatúj törvény, ha olyan jogintézményeket, kifejezéseket is száműzünk az előző törvényhez képest, amelyek egyébként jól működtek. Erre egy konkrét példa a közbeszerzési terv eset e: jól bejáratott, mindenki által megszokott és követhető határidő volt, hogy éves összesített közbeszerzési tervet április 15éig kell készíteni. Ehhez képest önök úgy gondolták, hogy most ezt előrehozzák március 31ére; jelzem, hogy pláne a kistelepülése k esetében ezt indokolt április 15ében megtartani a jövőben is. (13.10)
