Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
237 jegyzeteit - versenypárbeszédi eljárás - is figyelembe vette. Utóbbiak kifejtik, árnyalják az irányelvi szabályokat, és támpontokat adnak valós nemzeti mozgásterünk megfelelő felismeréséhez. A jogalkotás során a fentiek felismerése még további, a jogszabály minőségét megalapozó előkészítő munkához vezetett, a jogösszehasonlítás hasznosságát felismerve 10 másik tagállam közbeszerzési szabályozásának tanulságait is levonva építi a magyar joganyagot. A szabályozás megalkotásának idősze rűsége vitathatatlan. A hatályos törvény 2003 óta számos módosítással terhelt szövege átláthatatlan, bonyolult, és ennek megfelelően lassú és átláthatatlan eljárásokhoz vezetett, amelyek az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján a verseny tisztaságát , a közpénzek átlátható felhasználását nem tudták biztosítani. A tisztelt Ház előtt levő javaslat és a kormány egyik legfőbb célja, hogy ezen a téren érjen el fordulatot jelentő változást a törvény átlátható szerkezetével, a kizáró okok részletesebb meghat ározásával, az indokolatlanul hosszú alvállalkozói lánc kialakulását gátló szabályokkal, a garanciális közbeszerzési alapelvek minden esetben történő alkalmazásának rögzítésével. Ugyanakkor emellett egyidejűleg érdemi lépéseket tesz az eljárás gyorsítása é rdekében is a közösségi jog által megengedett minimális határidők alkalmazásával, továbbá az igazolásokkal, nyilatkozattételekkel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése révén. Az igazolási kötelezettségek eddigi rendszere - hiteles másolatok, közjeg yzői okiratok, követelmények túlzott száma - jelentős adminisztratív többletterheket okozott az ajánlattevő vállalkozásoknál. Erre tekintettel a fő szabályozási irány - a javaslatban foglaltakkal egyetértve - az egyszerű másolatok szélesebb körben történő felhasználhatósága irányába kell hogy mutasson. Mindazonáltal az egyszerűsítő szándék nem vezethet más elvi célok sérelméhez, és nem gyengítheti az ajánlatkérő helyzetét, jogi lehetőségeit. Utóbbi követelményre tekintettel szerepel a javaslatban több helye n a dokumentumok eredetiségének vagy hitelességének vizsgálati lehetősége vagy a kizáró okok kapcsán az igazolási módok kormányrendeletben történő szabályozásnak lehetősége, amelyre a javaslat indokolása kifejezetten hivatkozik. A javaslatban szereplő emlí tett igazolási kötelezettségre tekintettel tehát szükséges egyértelműen összehangolni az egyszerű másolatok beadhatóságára vonatkozó rendelkezést, a speciális igazolásra vonatkozó előírásokkal. Ezzel összefüggésben fel kívánom hívni a figyelmet különösen a z adókötelezettségek teljesítésére vonatkozó igazolásokra, a bankszámlával összefüggő igazolásokra vagy az ajánlati biztosítékok igazolására. Utóbbi tárgykörben például egy bankgarancia nem lenne érvényesíthető egyszerű másolatban rendelkezésre álló dokume ntum alapján, így az ajánlatkérő valós és hatékony jogi garanciáját csak egy minősített dokumentum biztosíthatja. A javaslat a közbeszerzési eljárásból történő kizárást jelentő esetköröket a hatályos törvénynél részletesebben fogalmazza meg. Teret nyer szá mos, következetesen deklarált kormányzati szándék, az adóelkerülő offshore vállalkozási forma elleni védekezés, az átlátható tulajdonosi háttér, az etikus magatartás követelménye. Ezen a téren van egy esetkör, amelyre még a javaslat nem terjed ki; az az e set, ha valamely ágazati jogszabály speciális ágazati szempontból tilalmaz jogviszonyokat, szerződéskötést bizonyos gazdasági szereplők között. Ennek egyik esete a közszolgáltatási közbeszerzéseknél például az energetikai ágazati jog terén az Európai Unió harmadik energiacsomagjából fakadó tilalom. Erre a helyzetre egy új közbeszerzési törvényben éppúgy figyelemmel kell lenni, mint ahogy a közbeszerzési szabályrendszer évek óta figyelembe veszi ellenkező előjellel, ha valamely gazdasági szereplőt jogszabály jogosít fel egy tevékenység kizárólagos végzésére. Az előbbiek szerint tehát az ágazati jogszabályok előírásának tiszteletben tartására csak a kizáró okok újabb esetköre biztosíthat lehetőséget. A javaslat által bevezetni kívánt új kizárási esetkörrel öss zefüggésben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szakmaietikai szabályok megszegésének kizáró okként történő megjelölése önmagában még nem biztosítja eléggé hatékonyan, hogy a
