Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
235 egyszerű, hogy nem lesz szükség külső szakértők alkalmazására. Azt gondolom, hogy ez így már nem igaz. Majdnem azt merem bevállalni, képviselő úr, ha bárhol felütjük ezt a törvényjavasla tot, kiválasztunk tetszés szerint egy paragrafust, kettő, három, négy visszahivatkozást is lehet találni, tehát az sem igaz, hogy egyszerűbb lett a visszahivatkozások rendszere, mert igenis létezik a többszörös visszahivatkozás, sőt a ma még meg nem lévő k ormányrendeletre is hivatkozik. Azt gondolom, a kormányrendelet már biztos, hogy egyes élethelyzeteket fog szabályozoni, ezért tartjuk ezt mindenképpen aggályosnak. Amikor átláthatóságról beszélünk, akkor keserűséggel kell megjegyeznem, hogy a ma hatályos törvényben az átláthatóságnak számos garanciája volt, közte az ajánlattétel, a bontási és sok minden más folyamatnak a lehető legrövidebb időn belül a legszélesebb nyilvánosságot biztosító internetes közzététele. Ez most csak úgy szerepel, hogy a közzététe li kérdéseket majd rendelet fogja szabályozni. Örvendetesnek tartjuk, hogy az értékhatár alattifölötti kör egyszerűbb lett. De azért itt is hadd jegyezzek meg egy pikírt gondolatot. Én azt vallom, hogy az igazság előbbutóbb mindig kiderül. Az Orbánkormá ny hatalomra kerülésével az elsők között próbáltak az ügyvédek számára kedvezőbb pályát biztosítani. Nagyon érdekes - még mindig nem azt mondanám, hogy teljesen korrekt a megoldás, amit javasolnak, de azt hiszem, ennél ékesebb bizonyíték nem kell, és enged jék meg, hogy szó szerint idézzem , újra megerősítik, hogy nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A mellékletben hivatkoznak a megfelelő kódszámokra, de a folytatás az, hogy “a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni, a szerző dést szerepeltetni kell az éves statisztikai összegzésben”. Tehát ezek szerint a kormány mégiscsak elismeri, hogy az uniós jogharmonizáció keretében a jogszolgáltatás egy része a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, ugyanakkor ez megkerülhető, mert az imént felolvasott szabály csak az uniós értékhatár feletti részre vonatkozik, tehát megvan a lehetőség, hogy csak alatta szerződjenek az ügyvéd urak, az ügyvédi irodák, és máris biztosított, hogy nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Vitám van a korrupcióval és magával az átláthatósággal. Hadd kapcsoljam össze a kettőt. Azt mondják, hogy egyszerű, de tisztelt képviselőtársaim, ez a törvény - és úgy látszik, nem én olvastam rosszul, mert a kormánypárti vezérszónok is elmondta - lehetővé teszi az aj ánlattevők számára az egyedi eljárásrend kialakítását. Tisztelt képviselőtársaim, bármilyen csúnyán hangzik, ez azt jelenti, hogy ahány ház, annyi szokás. Az ajánlattevőknek ennyi szokást kellene az alaptörvény mellett alkalmazni, és mellette még azt is el kellene tudniuk dönteni, hogy az ajánlattevő által alkalmazott egyedi eljárási rend vajon megfelele az e törvényben rögzített alapelveknek, amelyek egyébként nagyon helyesek és követendők. Tehát az, hogy szabadon lehet meghatározni - ne haragudjanak, ezé rt mondtam, hogy korrupciógyanús , s mivel ez a közbeszerzési eljárások kétharmadára vonatkozhat, ez bizony előrevetíti a klientúraépítés lehetőségét. Aggályosnak tartom az ajánlatkérő meglehetősen szabad, képviselőtársam úgy fogalmazott, rugalmas szerződ ésmódosítását. Én azt mondanám, hogy ez meg túlzott, és nem egyértelmű, hogy mikor nem élhet ezzel a lehetőséggel. Az, hogy megszünteti az eredményhirdetés rendszerét, számomra nem elfogadható. Ez is egy olyan elem, amely a nyilvánosság kizárását, a nyilvá nosságrahozatali lehetőségek számát csökkenti, mert az, hogy egyegy levélben tájékoztatják az érintetteket, már kevésbé az. Vitatom azt, amikor azt mondják és írja a törvényjavaslat, hogy közzé kell tenni, egy adott pillanatban mennyi forrás áll az ajánla tkérő rendelkezésére. Tisztelt képviselőtársaim, ezt olyankor kell megtennie, amikor még nem tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárás érvényes és eredményes lesze vagy sem. Ha itt nem tesznek valamilyen kiegészítő pontot, akkor az azt jelenti, hogy az a jánlattevő kiszolgáltatja magát egy második körös eljárás esetén az ajánlattevők kényekedvének. Ugyanígy az összeférhetetlenség: nem elfogadható az az egyszerű és pongyola megfogalmazás, hogy akinek a pártatlansága és tárgyilagossága nem biztosított, azt minden esetben egyedileg és külön kell vizsgálni.
