Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
227 kizártak; egyetlenegy maradt, és akkor az az egy vitte el. A jogalkotó erre nyilván próbált választ találni. Azt mondta, hogy ha egy ajánlattevő marad, akkor eredménytelen a közbeszerzési eljárás. Ez viszont azzal a következménnyel járt, hogy a vesztes pályázók, amikor már látták, hogy nincs esélyük nyerni, nem pótoltak hiányt. Egy pályázó maradt, aki gyakorlatilag a legjobb aján latot adta, de eredménytelennek kellett nyilvánítani. Nyilván erre következett megint egy szabálymódosítás. Gyakorlatilag a mai rendszer már kontraproduktív volt, hiszen önálló iparággá nőtte ki magát a közbeszerzésekkel foglalkozók széles köre. Szinte csa k az a gazdálkodó szervezet tudott fővállalkozóként közbeszerzési eljárást nyerni, amelyik megfelelő apparátust épített ki maga mellett a közbeszerzések megfelelő értelmezése és a megfelelő pályázatok benyújtása tekintetében. Ennek két következménye minden féleképpen volt: 1. költségnövekedés történt a közbeszerzések tekintetében; 2. egy igazi mikro, kis- és középvállalkozásnak esélye sem volt arra, hogy fővállalkozóként a saját hazájában közbeszerzési pályázaton elinduljon és nyerjen. Rendkívüli módon örül ünk, a bizottság jónak tartotta az új törvényt és az új koncepciót. Egy nagyon világos, nagyon egyszerű, az eddiginél jóval rövidebb szabályozást tartalmaz a törvényjavaslat. A lehető legegyszerűbb eljárási metódusokat próbálja alkalmazni, nyilván azért, h ogy egy laikus számára is áttekinthető, világos és értelmezhető legyen maga a törvényszöveg, el tudjon igazodni a közbeszerzési jogszabályok hatályos, aktuális, tételes jogi normái tekintetében. Nyilván ebből nem következik még, hogy önmagában be tud majd adni egy közbeszerzési pályázatot, de azt gondolom, hogy ez is óriási eredmény. Megszűntek ezek az odavissza utaló szabályok, amikor visszautalok valamire, aztán majd utalok megint valamire, és nem lehet tudni, hogy milyen módon tudom majd értelmezni azt a bizonyos jogszabályt. Nagyon fontosnak tartotta a bizottság a lánc- és körbetartozások tekintetében, szintén a mikro- és kisvállalkozások kapcsán a törvényjavaslatba beépített szabályokat. Ilyen például az előlegfizetés, a 25 százalékos szabály az alváll alkozók tekintetében, a fizetési határidők bekorlátozása 30 napra, illetve bizonyos esetekben a 60 napos szabály, és bizonyos esetekben a garantált kifizetés a másod- vagy harmadrangú alvállalkozó tekintetében. A bizottság ezekre tekintettel általános (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Elnézést az időtúllépésért. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Ország gyűlés! Felszólalásra következik Aradszki András képviselő úr a gazdasági és informatikai bizottság képviseletében. Öné a szó, képviselő úr. DR. ARADSZKI ANDRÁS , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tiszt elt Államtitkár Úr! A gazdasági és informatikai bizottság 2011. június 20án tartotta ülését, amely ülésen 18 igen és 8 nem szavazat mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Meg kell mondani, hogy a bizottságban nem alakult ki érd emi és hosszú vita. Úgy tudom, hogy az ellenzéki képviselők részéről lesz különvélemény. Az bizonyos volt a többségi álláspontot képviselők számára, hogy a hatályos közbeszerzési törvény nem elégítette ki azokat a követelményeket, amelyek az elmúlt 1015 é v alatt folyamatosan megfogalmazódtak mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők részéről, nevezetesen, hogy a szabályozás átlátható legyen, a törvény által biztosított eljárás gyors és hatékony legyen, és hatékonyan fejeződjék be. Jellemzően hiányoztak a magyar prioritások érvényesítésének lehetőségei. Ha végigvizsgáljuk a tervezetet, meg kell mondani, hogy a tervezet nagyjából és egészében megfelel az elvárásoknak, kísérletet tesz arra, hogy a gyakorlatban is sokkal jobb és alkalmazhatóbb közbeszerzési tö rvényt fogadjunk el. Meg kell mondanom azt is, hogy természetesen az írott szöveg,
