Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
225 is megkárosító gyakorlatot meg kellett állítani, ezért a tervezet fő- és alvállalkozói minőségben egyaránt kizárja a közbeszerzésekből azokat az offshore válla lkozásokat, amelyek adókikerülés szempontjából olyan államban működnek, ahol a magyarországinál kedvezőbb vagy nincs adózás, valamint azokat a cégeket is, amelyek ilyen cégekbe irányuló költségeléssel kívánják adóalapjukat csökkenteni. A közbeszerzések ért ékének egybeszámítására vonatkozó eddigi, az uniós irányelvnél is szigorúbb szabályok helyett a törvényjavaslat csak az irányelvi minimumot veszi alapul, amelynek következtében több eljárás kerül nemzeti rezsimbe. A hazai vállalkozások térnyerését meggyőző désünk szerint ez segíti leginkább. Az uniós értékhatárt el nem érő beszerzéseknél megjelenik az a szempont, amely szerint az uniós jog által megengedhető körben a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások. Fontos változást hozó újdonság a szabadon kial akított eljárás lehetősége; célja, hogy az uniós értékhatár alatti közbeszerzést közelebb hozza a helyi viszonyok között működő kisvállalkozásokhoz. Maga az eljárás egyszerűbb lesz, és a kis értékű eljárásokban nem lesz szükség az ajánlattevői oldalon spec iális szakértelem igénybevételére sem az ajánlat megtételéhez. Egy sokkal áttekinthetőbb és így könnyebben alkalmazható törvényjavaslatot tettünk le az asztalra, amely jelentős mértékben segíteni fogja a kis- és közepes vállalkozásokat. Az előző évtizedben ez a szektor szinte kiszorult a közbeszerzésekből, mert az eljárások során rendre olyan referenciákat, tőkeerőt és egyebeket követeltek meg tőlük, amelyeknek nem tudtak megfelelni, így eleve alvállalkozói szerepre lettek kárhoztatva, és ár alatt voltak ké nytelenek elvégezni munkáikat, úgy, hogy a fővállalkozók pedig mindeközben bezsebelték a profitot. Mindemellett a hazai kis- és középvállalkozásokat eddig elriasztotta a közbeszerzésekkel együtt járó töméntelen mennyiségű jogszabály és adminisztrációs tehe r, ezért a kis- és középvállalkozások szerepének megerősítése érdekében olyan eljárási szabályokat vezetünk be, amelyek több módon is támogatják a részvételt és a sikeres pályázást. Egyszerűsítjük az uniós értékhatár alatti beszerzéseket, és a helyi viszon yok figyelembevételére nemzeti eljárásrendet alakítunk ki. A közbeszerzés dokumentációja során alapelvként jelöltük meg a magyar nyelv használatát. Olyan szabályokat alkottunk, amelyek biztosítják az alvállalkozók kifizetését. A kis- és középvállalkozókat segítő versenyfeltételek érdekében kötelezővé tesszük a részajánlattétel intézményét. A nemzeti eljárásrenden belül lehetővé válik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, kifejezetten a kis- és közepes vállalkozók számára. Az új eljárási szabályok alapjá n rugalmasabb, egyszerűbb, világosabb eljárásokat teszünk lehetővé: megszüntetjük az eredményhirdetés intézményét. Ez eddig egy olyan elem volt, amely csak lassította a folyamatot, hiszen az ajánlatkérő azt az írásbeli összegezést olvasta fel az eredményhi rdetésen, amelyet minden ajánlattevő számára amúgy is át kellett adnia. Rugalmasabb szerződéskötési szabályokat alkottunk meg, például a szerződés megkötésének időpontját nem lesz kötelező megadni; megszűnik a korábban számos problémát felvető, erőforrást nyújtó szervezet kategóriája; polgári jogi alapon újradefiniáljuk az alvállalkozó fogalmát, szerepét; az egyes eljárástípusokat világosabban és korszerűbben szabályozzuk újra, így a tárgyalásos eljárást, keretmegállapodásos eljárást és a versenypárbeszédet is. A jogorvoslat ésszerűsítésének legfőbb eszköze a Közbeszerzési Döntőbizottság elvi döntésének intézménye. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a közbeszerzési törvény egyes szabályainak sokfelé ágazó értelmezési lehetőségei t. Ezzel ki lehet zárni azt a bizonytalansági tényezőt is, amelyet a múltban sorra születő, egymásnak sok esetben gyökeresen ellentmondó indokolású határozatok jelentettek. A jogorvoslatok gyorsítása érdekében - kizárólag az alkotmányosan nem kifogásolható esetekre - a bírósági felülvizsgálat is egyfokúvá válik. Ez jelentős gyorsítást jelent, hiszen a bírósági felülvizsgálatot az eddigi egymásfél éves átlagról fél évre rövidítheti. Olyan intézkedéseket teszünk, amelyek gátat szabnak a korrupciónak. Bezárju k a közszolgáltatók esetében a közbeszerzés megkerülésére lehetőséget adó kiskaput, így a jövőben nem
