Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról - A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
196 választással, a parlament feloszlatásával, akár a kormányfő visszahívásával kapjon valamiféle lehetőséget arra, hogy ilyen rendkívüli esetekben be tudjon avatkozni. Itt részünkről elhangzott az alaptörvény vitájában az is, hogy ebben az esetben akár a köztársasági elnöknek kellene hogy legyen ilyenfajta felhatalmazása, akár pedig lehetőség legyen arra, hogy népszavazás útján lehessen ilyen esetben a kormányfőt visszahívni. Tehát ezek azok a pontok, amelyek hiányoznak véleményünk szerint jelen pillanatban az alaptörvényből, és ezáltal nyilván hiányzik a sarkalatos törvényből is, amely most a leképezése lesz az alaptörvénynek a speciális esetekre vonatkozóan. (9.30) Tehát a Jobbik a programja szerint mindenképpen az erősebb jogkörű köztársasági elnök irányába mozdult volna el, illetve a közvetlen köztársaságielnökválasztás irányába. Ezt láttuk volna célszerűnek. Azt látjuk, hogy a kormány ezzel az előterjesztéssel nem kíván változtatni az eddigi rendszeren, szinte semmilyen módon nem kívánja megváltoztatni a korábbi rendszert, egységesíti a kérdést ezzel a jogszabállyal, néhány részletkérdést pluszban szabályoz, amelyek érthetők és elfogadhatók, de nem nyúlt hozzá markánsan a köztársasági elnöki rendszerhez. S ha már kézbe vesszük ezt a jogszabályt, és részletekbe menően is megvizsgáljuk, akkor rögtön azt láthatjuk, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban van változás. A köztársa sági elnöknek korábban három alkalommal kellett vagyonnyilatkozatot beadnia, egyrészt a köztársasági elnök megbízatásának kezdetétől számított harminc napon belül, másrészt a félidejében, harmadrészt akkor, amikor kitöltötte a hivatali idejét. Teljes mérté kben egyetértünk azzal, hogy a jobb átláthatóság, a tisztább hivatali élet miatt az új jogszabály átveszi az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályokat a minden évbeni vagyonnyilatkozattal. Az átláthatóság érdekében ezt mindenképpen pozitív változásn ak tartjuk. A jogszabály részletesen meghatározza a köztársasági elnök tiszteletdíját, ami tulajdonképpen nem változik, az eddigi rendszer alapján kerül meghatározásra. Ugyanígy körbeírja a köztársasági elnöknek járó juttatásokat, az elnöki rezidencia hasz nálatát, a személygépkocsihasználatot, a rádiótelefon- és internethasználatot, a hírközlői hálózat használatát, a térítésmentes egészségügyi ellátást, a külföldi kiküldetéseket, az üdülőhasználatot, mindezt ugyanolyan részletességgel, mint ahogy azt tette a korábbi jogszabály is. Ezekben tehát igazából nincs változás. Ezenkívül a hivatal szerkezetét is szabályozza. A volt köztársasági elnökre vonatkozó szabályoknál láthatók bizonyos változások. A korábbi jogszabály feltételként szabta meg a juttatások megk apását. Ennek az volt a lényege, hogy az ötéves hivatali időt a köztársasági elnöknek ki kellett töltenie. A mostani jogszabályváltozás ezt kiveszi, és a köztársasági elnöknek akkor is járnak a pluszjuttatások, ha néhány napon belül megszűnik a megbízatása . Az embert a bő egyéves országgyűlési tapasztalata abba az irányba viszi el, hogy elkezdjen gondolkodni, mert eddig azt láttuk - s némi bírálatot is mondanék ezzel kapcsolatban , hogy a Fidesznél a jogszabályalkotás elsősorban személyre szabott volt. Ez a gyakorlati tapasztalat az egy év egy hónapi, másfél hónapi munka után. Ez alapján az ember elkezd gondolkodni, az előterjesztő talán tud valamit azzal kapcsolatban, hogy a következő köztársasági elnök esetleg nem fogja kitölteni az öt évet, és akkor az e mber elkezd gondolkozni a személyre szabott jogalkotással kapcsolatosan. De ez nyilván csak egy feltételezés. Egyébként egyetérthetünk azzal, hogy ez a jogszabály kiveszi az ötéves időkorlátot, hiszen bármilyen okból akár kéthárom év múlva is megszűnhet a köztársasági elnök megbízatása. Ezért elfogadható ez a változtatás. Ha valaki akár egykét évig is betöltötte Magyarország első számú közjogi méltóságának a pozícióját, akkor is járjanak neki a juttatások. A köztársasági elnök bármilyen okból lemondhat, d e a régi funkciójával járó közfeladatokat továbbra is el fogja látni, hiszen ő akkor is köztársasági elnök volt, ha csak kétháromnégy évig és nem öt vagy tíz évig töltötte be a hivatalát. Én a magam részéről ezzel is egyetértek, bár mondom, ezen egy kics it elgondolkodtam.
