Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról - A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
193 nem kötődik szorosan az alaptörvényben megjelölt tárgykörökhöz - például a Köztársasági Elnöki Hivatalra vonatkozó szabályok - a jelenlévő országgyűlési képviselők felének szavazatát igényli. T isztelt Ház! A Fideszfrakció a köztársasági elnökre vonatkozó egységes, mindenre kiterjedő szabályozást tartalmazó törvényjavaslatot támogatja, és kéri, hogy a többi frakció is támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (dr . Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. LAMPERTH MÓNIKA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szép en. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök alaptörvénye szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, illetve dolga az, hogy elfogulatlanul őrködni tudjon az ország demokratikus működése felett. Logikus tehát az az elvárás, hogy az el nök jogállásáról és juttatásairól szóló törvény olyan szabályozást tartalmazzon, ami segíti ezeknek a feladatoknak, ezeknek a funkcióknak a kiteljesítését. Tehát elsősorban abból a szempontból szükséges és érdemes vizsgálni ezt a javaslatot, hogy ez mennyi ben segíti ennek a funkciónak a kiteljesedését, mennyiben garantálja és biztosítja azt, hogy valóban elfogulatlanul tudjon az elnök őrködni az ország demokratikus működése felett, és hogy valóban kifejezhesse a nemzet egységét. Ahogyan már az előbb is elmo ndtam, az önök alaptörvénye, illetve az a gyakorlat, ahogyan a mai hatályos keretek között is a kinevezési, megválasztási jogot gyakorolják, az cseppet sem garantálja azt, hogy ezt a funkciót jól tudja betölteni, konkrétan akár a köztársasági elnök is, his zen önök olyan rendszert építenek, ahol nincsen semmilyen kontroll, ahol egyszemélyes hatalom van, a miniszterelnök egyszemélyes hatalma határozza meg a viszonyokat, és ahol azok az intézmények, amelyek egyébként egy normálisan működő demokráciában kellene hogy kontrollt gyakoroljanak, kellene, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét működtessék, ezt önök szisztematikusan, lépésről lépésre kiiktatják a Magyar Köztársaság jogrendjéből. Kiiktatják azzal, amikor az Állami Számvevőszéket elfoglalják, amikor a mé diahatóságnak olyan jogokat adnak, ami lehetetlenné teszi, hogy a közmédia függetlenül működjön, és folytathatnám tovább a sort. Hogyha ebből a szempontból vizsgáljuk ezt a törvényt, amely egyébként az előbb kifejtett gondolatoknál szűkebb területen szabál yoz, akkor azt kell mondjam, hogy ellentmondásos, miközben ez a szabály megtartja a hatályos szabályozás lényegét. Tehát az, hogy a köztársaság elnöke kapjon méltó fizetést, méltó juttatást, azt gondolom, ez egy támogatandó dolog, hiszen ez is garanciája l ehet annak, kell legyen annak, hogy az elnök a törvényekben, az alkotmányban meghatározott feladatait ki tudja teljesíteni. Tehát összességében az, hogy a hatályos szabályozás alapvetését - ahogy államtitkár úr is utalt erre az expozéban - ez a törvény meg tartja, azzal nincs problémánk, az támogatható. Ugyanakkor azokat az ellentmondásokat vagy ha úgy tetszik, hibákat, amelyek annak az elvárásnak, hogy milyen módon segíti egy koherens törvény az elnöki funkciók kiteljesítését, ezekre a hibákra szeretnénk a figyelmet felhívni. Az első ilyen a politikai főtanácsadókra, illetve politikai tanácsadókra irányadó rendelkezések, amelyeket alkalmazni kell az elnöki főtanácsadóra. Ha azt mondjuk, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, akkor az logikus, hogy az ő apparátusának és személyzetének nem a politikai tanácsadásra vonatkozó funkciót kell gyakorolnia, sőt kifejezetten szerencsétlennek tartjuk ezt a megoldást, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény politikai főtanácsadóira és politikai t anácsadóira irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, miközben ez normális a közigazgatásban, normális, hogy ahol politikusok ülnek felelős állami vezetői tisztségben, ott vannak politikai tanácsadók, főtanácsadók. Ez teljesen normális, egy működő demokráci ában semmi kivetnivalót önmagában ebben én nem találok, de különösen kellene ügyelni arra a jogalkotónak, hogy a köztársasági elnöknél más a helyzet.
