Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak

2011. június 21 (101. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról - A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:

189 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Amikor

2011. április 18án Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés elfogadta, és amikor április 25én

azt a köztársasági elnök ünnepélyes keretek között kihirdette, v

alamennyien tudtuk, hogy ez nem egy folyamat végét, hanem az igazán nagy munka, alkotmányos rendszerünk újjáépítésének kezdetét

jelenti. Az alaptörvény valóban alap, amelyre az építményt, a közjogi rendszer egyes elemeit

meghatározó törvényeket kitartó kod

ifikációval kell létrehoznunk. Ezen építmény sarokkövei az

úgynevezett sarkalatos törvények. Szimbolikus jelentőségű, hogy az alaptörvény végrehajtására

szolgáló új sarkalatos törvények megalkotását az Országgyűlés éppen a köztársasági elnök jogállását

meg

határozó törvényjavaslattal kezdi meg. Magyarország Alaptörvénye az államfőt a nemzet egységét kifejező legfőbb közjogi

méltóságként határozza meg. A köztársasági elnök ilyen kiemelt jogállására tekintettel a rá

vonatkozó alapvető szabályokat hagyományosan a jogrendszer alapját adó jogforrás határozza meg.

Mivel ugyanakkor az alaptörvényben túlzottan részletező szabályozásnak nincs helye, bizonyos, az

elnöki jogállást érintő részletes szabályokat törvényi, méghozzá sarkalatos törvényi szinten indokolt

megha

tározni. Az alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján a köztársasági elnök jogállásának részletes

szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. Az önök előtt fekvő javaslat ezen

alaptörvényi felhatalmazásnak kíván eleget tenni, egyben els

ő alkalommal létrehozni egy, az

államfői intézmény méltóságát kifejező egységes törvényt. Tisztelt Ház! Az államfő javadalmazását és egyes jogállási, valamint az államfő hivatalára

vonatkozó kérdéseket jelenleg az alkotmány mellett a köztársasági elnök, a

miniszterelnök, az

Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és

juttatásairól szóló törvény tartalmazza. Az intézmény tekintélyének ugyanakkor az felel meg, ha az

új alaptörvény hatálybalépésével a közt

ársasági elnök jogállásának és javadalmazásának szabályai

elválnak a többi közjogi méltóságra vonatkozó szabályozástól, és egy önálló sarkalatos törvényben

kapnak helyet. Tisztelt Ház! Hadd emeljem ki és ismertessem most röviden a javasolt szabályozás egye

s elemeit! A köztársasági elnöki megbízatás keletkezésére, tartalmára és megszűnésére vonatkozó

rendelkezéseket az alaptörvény tartalmazza. A megbízatás megszűnésének részletes eljárási

szabályait ugyanakkor, azok terjedelme miatt, nem rendezi, ezeket így

a javaslat határozza meg.

Ennek megfelelően a javaslat szabályozza az államfő lemondásának módját, a tartós akadályoztatás,

valamint az összeférhetetlenség esetén követendő eljárást. Emellett a jogállási kérdések között rendezi a javaslat a vagyonnyilatkoz

attételt. A köztársasági

elnöknek ez alapján, az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan, évente kell majd jövedelmi és

vagyoni viszonyai átláthatóságát garantáló vagyonnyilatkozatot tenni. A javaslat biztosítja továbbá, hogy a köztársasági elnök a tisztség

éhez méltó tiszteletdíjra legyen

jogosult. A tiszteletdíj, valamint a juttatások mértékén és típusain a hatályos rendszerhez képest a

javaslat érdemben nem változtat, ugyanakkor szabályozási megoldásában elválasztja a köztársasági

elnök anyagi megbecsülésé

t más közjogi tisztségviselők díjazásától. Emellett a társadalombiztosítási

és munkaügyi jogállás, illetve más juttatások tekintetében a jelenleginél egyértelműbb szabályozást

alakít ki. Tisztelt Ház! A javaslat az egységes szabályozás érdekében túlmegy a

szigorúan vett jogállási és

javadalmazási kérdéseken. Ennek megfelelően a javaslat rendelkezik a köztársasági elnök

székhelyéről és az elhelyezésére szolgáló Sándorpalotáról. Ezzel felváltja a köztársasági elnök és a

Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezés

éről szóló törvényt. Rögzíti a javaslat az államfő személyi védelmének alapvető szabályait is, valamint rendelkezik a

köztársasági elnököt segítő hivatali szervezetről. Újdonsága a javaslatnak, hogy a köztisztviselők