Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
172 Egy kitűnő, precíz nyugdíjtörvénymódosító javaslatot kidolgoztunk, beterjesztettünk az Országgyűlés elé, amelynek általános vitája el is kezdődött, de talán az egyetlen, aminek nem fejeződött be az általános vitája, hónapok elt eltével sem hajlandók önök napirendre venni ezt a javaslatot, pedig meggyőződésünk szerint igen, ezt a több százezer forintos nyugdíjat el kellene venni ezektől a kommunista bűnösöktől, és szét kellene osztani az áldozatok között, az áldozatok között, akik et... - nemcsak azokat tekintjük áldozatoknak, akiket kivégeztek vagy azoknak a leszármazottait, vagy akiket kitelepítettek, hanem akár azokat is, akik nem kaphattak akár politikai nézeteik miatt magasabban jövedelmező állást, akik épp ezáltal kapnak ma jó val kevesebb nyugdíjat is, és épp ezért kap egykori belügyminiszterként Biszku Béla és sok más hasonszőrű társa több százezer forintos nyugdíjat az önök támogatásával. Ezek után, azt gondolom, méltatlan, hogyha a KDNP feláll, és a magyar szabadság napjáról beszél. Nem beszélhetünk arról, hogy kimentek a tankok, és ne beszéljünk arról, milyen kárt okoztak a bankok, ne beszéljünk arról addig, amíg még mindig itt élnek közöttünk ezek a leszármazottak. És amikor elszámoltatást szeretnénk, akkor bizony önök ezek ről hallani sem akarnak, és kollaboránsként bizony önök is leszavazzák. Én azt kérem, szakítsanak ezzel az álláspontjukkal, és legközelebb akkor tartsanak ezeken az évfordulókon megemlékező beszédet, hogyha tettek is valamit a rendszerváltásért. Köszönö m a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője: “Elfeledett testvéreink II. - A kazahsztáni madjarok” címmel. Öné a szó ötperces időkeretben. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A madjar törzs tagjai a kazahsztáni Torgaj vidékén élnek, a Sarikopató környékén. Olyan kis törzs ez, amely sok vihart élt át a történelem folyamán. 1847ben még a legjelentősebb törzs eze n a területen, mintegy 375 jurtával. Az orosz hódítás során számuk megfogyatkozott. Az első világháború, majd a szovjet elnyomás alatt is ellenszegültek a hatalomnak, sok vezetőjüket kivégezték, majd az 1960ban megindult kolhozrendszer kiépítése és az erő szakos letelepítés tovább csökkentette létszámukat. A madjar törzs mind a mai napig igyekszik megtartani archaikus jellegét. Törzsi konföderációban élnek az argün törzzsel, feleséget pedig csak más, a Sarikopató környékén élő törzsekből vehetnek, leginkáb b az argün, kipchak, kerei és najman törzsekből, igyekezvén elkerülni a beltenyészetet és ezzel a genetikai betegségek kialakulását. A tudományos kutatás először 1964ben figyelt fel rájuk, amikor is Seitbek Nurhanov kazah nyelvész az almaatai tudományos konferencián beszámolt róluk Tóth Tibornak. A Szovjetunió ekkor még sajnos megakadályozta a kutatást, az elmúlt évtizedekben azonban felélénkült az érdeklődés a népcsoport iránt. 2006ban Bíró András Zsolt végzett egy mélyreható genetikai kutatást. A népcs oport férfi tagjaitól szájnyálkahártyamintákat vettek, amely alapján Ykromoszómavizsgálatot hajtottak végre a Budapesti Orvosszakértői Intézet DNSlaboratóriumában. A mintavétel rámutatott, hogy a 39 nemzetiséggel összehasonlítva a genetikai távolságszá mítás módszere alapján a magyarokéhoz áll a legközelebb a kazahsztáni madjarok génállománya. A genetikai rokonság tehát bizonyított. A népneveink hasonlósága magáért beszél, s habár a nyelvük a szovjet időkben a háttérbe szorult, számos szavunkat megértik, sok esetben döbbenetes hasonlóság is mutatkozik, így például: kar - kor, csuka - suka, atya - ata, balta - balta, szakáll - szakál. Ezen eredményekről és az ebben rejlő kutatási lehetőségekről mégsem hallunk Magyarországon semmit. A Magyar Tudományos Akad émia az adófizetők pénzén nem erről, hanem a nem létező fasisztaveszélyről szervez konferenciát. A Nagy Kurultáj nevet viselő rendezvény, amely lehetővé teszi egymás népeinek megismerését, szintén civil kezdeményezés. Mindez azért van, mert az
