Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter:
18 megszűnésével minden korlátozástól mentes szuverenitását. A rendszerváltozást követően az vált számunkra igazi kihívássá, hogy hogyan tudunk a kivívott szabadsággal megfelelően élni, és mik éppen tudjuk sorsunkat az európai népek együttműködésébe bekapcsolódva a magunk és a jövő nemzedékek javára alakítani. Történelmünk arra tanít, hogy szabadságunk és függetlenségünk pótolhatatlan kincs, amelyre féltően vigyáznunk és amelyhez állhatatosan ra gaszkodnunk legfőbb kötelességünk. De hasonlóan fontos, hogy ezzel a kinccsel a nemzet javára jól sáfárkodjunk. Mindez a mi felelősségünk nemzetünk és a történelem előtt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Novák Előd: Éljen a szovjet emlékmű a Szabadság té ren! - Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Hende Csaba miniszter úrnak adom meg a szót válaszadásra. DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kovács Imre, az író írta egy helyütt: éjszaka azt álmodtam, hogy kimentek a németek, és nem jött helyettük senki. Sajnos nem volt ilyen szerencsénk, szovjet megszállás következett. (Folyamatos zaj.) Mit jelentett ez a megszállás? Azt, hogy megszűnt a magyar szabadság, az államéletet, a demokr áciát a megszálló szovjet csapatok széttaposták, és a helyébe egy kollaboráns bábállam került. Mindaz, amit a létező szocializmus kiszolgálói megtettek ebben az országban, végső soron a fegyveres megszállásra volt visszavezethető. A szovjet megszállás rövi den szólva teljes anyagi és gazdasági kiszolgáltatottságot is jelentett. Azt jelentette a megszállás, hogy a Vörös Hadsereg jelenléte nagyon is érzékelhető volt az átlagemberek számára is. A múlt héten Gyulafirátóton emlékeztünk meg arról az 1986ban beköv etkezett szörnyűséges eseményről, amely arról szólt, hogy a gyakorlatozást megunó, abba belefáradó három részeg orosz katona a T72es tankot leállította a falu határában, majd bement a kocsmába, ott még jobban leittasodott, összetűzésbe keveredett a helyi legényekkel, majd elégtételt óhajtván venni az őket ért sérelmekért, az egyikük visszament a falu szélén álló T72eshez, és teljes sebességgel belevezette a kocsmába, agyontaposva Radics Gyula helybéli kőművest. Mindez nem ’45ben, nem ’46ban, hanem 198 6ban történt, tisztelt Országgyűlés! Ha tudni és érteni akarjuk mindazt, hogy mit jelentett az orosz, szovjet megszállás hazánknak és az egyes embereknek, akkor mindezt nem szabad elfelejtenünk. És ha tudni és érteni akarjuk, hogy mit jelent és mennyire d rága dolog a szabadság, akkor erről a kivonulásról, erről a június 19éről valóban újra és újra meg kell emlékeznünk. Tisztelt Országgyűlés! A szovjet rendszert a fegyveren és az erőszakon alapuló nyers erő hozta létre, és annak múltával önsúlya alatt ropp ant össze. Meg kell emlékeznünk mégis azok érdemeiről, akik siettették és magyar részről igyekeztek mederbe terelni ezt a folyamatot: Antall József miniszterelnökünkről, aki először mondta ki a Varsói Szerződés megszüntetésének igényét, és a lehető legkemé nyebben és legméltányosabban tárgyalt megszállóinkkal; Für Lajosról, akinek tárcavezető miniszterként a lebonyolítás feladata jutott, ebben hatalmas segítséget nyújtottak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői és munkatársai néhai Annus An tal altábornaggyal az élükön. Nekik volt köszönhető, hogy minden különösebb atrocitás nélkül sikerült kivonni azt a több tízezer embert és az elképesztő mennyiségű hadfelszerelést, sok száz páncélost, repülőt és mást, amelyet a harmadik világháború sikeres megvívása végett tároltak hazánkban. Mindezt egyetlen esztendő alatt sikerült lebonyolítani. Ők tehát a kivonulás magyar hősei, olyanok, akikről az érdemüknél ritkábban szoktunk megemlékezni. Az örökségről röviden. A nullszaldós megoldás, amely a környeze ti károkat, illetve az itt hagyott orosz beruházások ellenértékét egyenlegbe állította, azt kell mondanunk, hogy az egyetlen lehetséges, gyors és hatékony megoldás volt; úgy is fogalmazhatnék, hogy ilyen olcsón még egyetlen
