Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. július 11 (108. szám) - Dr. Garai István Levente (MSZP) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “Lesz gyógyír az orvostársadalom számára?” címmel - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
1455 Most pedig ott tartunk, hogy a Magyar Orvosok Szövetsége felmérése - divatos s zóhasználatával élve , konzultációja, nemzeti konzíliuma szerint jövőre akár több ezer szakorvos és rezidens hagyhatja el az országot, Magyarországot, hazánkat; 500 azt nyilatkozta, hogy bármi történik, elmegy, 2700 kolléga pedig komolyan fontolgatja a tá vozását. Ez tragikus eredményekkel járna a betegellátás vonatkozásában. Elébe menve a szokásos visszamutogatásnak, habár most nem Halász államtitkár úrral állok itt szemben, ismét jelezném, hogy tavaly a nagy választási ígérgetések közepette önök egy szóva l sem említették, hogy az elmúlt 4, 8, 40, 100, 1000 év problémái miatt éveken keresztül nem tudnak és nem is akarnak semmit tenni a magyar egészségügyért, az egészségügyi dolgozók béremeléséért. Erre nem jutott, mármint az egészségügyi dolgozók béremelésé re, a magánnyugdíjpénztárak einstandolt 3000 milliárd forintjából sem, de jutott a költségvetésből a legtehetősebbek adókedvezményeire 520 milliárd, és még másik 500 milliárd a MOLrészvényekre. Önök számtalanszor hivatkoznak a fülkeforradalom által kapott felhatalmazásra, ha éppen szerzett jogok elvételéről van szó, azonban a Fideszprogram alapján igazából erre nem kaptak felhatalmazást szerintem, sokkal inkább az egészségügyi dolgozók béremelésére. Kérdésem tehát a következő: kíváne a kormány valamit te nni a közeljövőben annak érdekében, hogy javítson az orvosok anyagi helyzetén, megakadályozva ezzel tömeges külföldi munkavállalásukat és külföldi elvándorlásukat? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A minis ztérium nevében Szócska Miklós államtitkár úr jelentkezik szólásra. DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt, bízom benne, ön is tudja, hogy az orvoselvándo rlás két évtizedes probléma. Én egy olyan évfolyam tagja vagyok, '89ben végeztem, amelyiknek a 10 százalékával '98ban New Jerseyben találkoztam egy házibulin. Ezek az évfolyamtársaim mind keleti parti zöldkártyás rezidensek voltak Amerikában, tehát ez eg y régi probléma, amit az ötvenes években beállított megalázó orvosbérek, egészségügyi bérek eredményeztek. Tehát ennek egy nagyon kemény, következetes megoldása lesz. Ha a kérdésére meg kell adnom a választ: igen, és a közeljövőben meg fog ismerkedni ezekn ek a lépéseknek az elemeivel, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot is ezekről a beavatkozásokról. Ez folyamatos munka lesz, tehát lépésről lépésre haladunk. Csak szeretném jelezni, hogy naponta emlegetik föl nekem a rezidensek ultimátumát. A Rezidens Szöve tség honlapján ott van egy számláló, ami azt hiszem, 174 napnál tart. Ez az idő azért még ad nekünk némi cselekvési teret. De szeretném azt is jelezni, hogy ha rámegyek a Rezidens Szövetség honlapjára, azt nem látom, hogy hol keresnek hiányszakmában kollég ákat, akik 50 százalékos többletbért kapnak, és azt sem látom a Rezidens Szövetség honlapján, hogy hol vannak meghirdetett álláshelyek. Tehát az az igazság, hogy előbb jut el az átlag orvostanhallgatóhoz, az átlag rezidensjelölthöz, a szakorvosjelöltségre apelláló kollégához a kivándorlással való riogatás vagy a kivándorlás lehetősége, mint az az információ, hogy hogyan jut Magyarországon álláshoz. Úgyhogy a következő időszakban azt is meg fogjuk teremteni, hogy ez az információ eljusson hozzá, ha már a sza kmai szervezetek nem teszik ezt meg. Én nagyon megköszönöm a képviselő úr megértését, amit 2011. május 3án mondott, hogy kétségtelen, hogy nehéz helyzetben van az egészségügy, és ezt most nem durva kritikai megjegyzésként tenné, hanem önkritikaként, tehát mondjuk azt, hogy az elmúlt időszak eredményeként. Tehát azt, hogy valaminek a következményeit kell nekünk felszámolni, azt azért mind a ketten tudjuk, úgyhogy igyekszünk a megoldáson dolgozni.
