Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. július 4 (107. szám) - Szűcs Erika (MSZP) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “No de mégis miért?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZŰCS ERIKA (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZŰCS ERIKA (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1321 Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ. DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP) : Megtisztelő, hogy miniszterelnökhelyettes úr az elmúlt fél órát velünk töltötte, de a kérdés címéből is kiderül, olyan ügyről van szó, amely miniszterelnök úr szavahihetőségét olyan súlyosan érinti, hogy személyesen szeretnék tőle választ kapni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kö szönöm szépen. Miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Szűcs Erika (MSZP) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “No de mégis miért?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztel t Országgyűlés! Szűcs Erika, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzeti erőforrás miniszternek: “No de mégis miért?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Soltész Miklós államtitkár urat jelölte ki . Kérdezem képviselő asszonyt, hogy elfogadjae a válaszadó személyét, vagy miniszter úrtól személyesen kéri a választ. SZŰCS ERIKA (MSZP) : Elfogadom. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Szűcs Erika képviselő asszonyt illeti a szó. SZŰCS ERIKA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszeres szociális segélyezés rendszere 2009. január 1jétől jelentősen átalakult, és ma is alapvetően azoknak az elveknek megfelelően működik. A munkaképes korú, nagyon alacsony családi öss zjövedelemmel rendelkező és együttműködő jogosultakat munkaképességük szerint két csoportra osztjuk. Segélyt csak az kap, aki munkaképtelen. A segély összege változó, mégpedig azért, mert az a funkciója, hogy a család összjövedelmét egy társadalmilag elfog adott minimumig, a nyugdíjminimum 90 százalékáig, 25 650 forintig egészítse ki, de maximuma nem lehet több a nettó minimálbérnél. A közfoglalkoztatásról benyújtott törvényjavaslat részeként ez a szabály módosul, és ezt a maximumot megharmadolja, munkaképte len emberek esetében 17 460 forintra viszi le. Nem igazán érthető, hogy mit szeretnének ezzel elérni, hiszen a munkavállalás ebben az esetben kizárt. De nem jobb a helyzet a munkaképesek esetében sem, akiknek az ellátása vagy munkabér - amikor dolgoznak , vagy pedig egy 28 500 forintos fix juttatás. A közfoglalkoztatás új bérrendszere annyira alacsonyan szabja meg a közfoglalkoztatási bért, hogy számításaink szerint az ellátottak 7080 százalékának a közfoglalkoztatási nettója kevesebb lesz, mint a mai bér pótló juttatás 28 500 forintja. Tehát nem az fog jól járni, aki munkát keres, hanem aki a harminc napot letudja, és utána várja a pénzbeli ellátást, ami magasabb, mint a nettó kereset. Kérdezem én, mire ösztönöz és kit egy ilyen szabályozás akkor, amikor a munka becsületének a visszaállításáról és a munka iránti motiváció helyreállításáról beszélünk. Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
