Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. július 4 (107. szám) - Dr. Schiffer András (LMP) - a miniszterelnökhöz - “Van-e az a pénz?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1303 Dr. Schiffer András (LMP) - a miniszterelnökhöz - “Vane az a pénz?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országg yűlés! Schiffer András, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: “Vane az a pénz?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Pintér Sándor belügyminiszter úr Kontrát Károly államtitkár urat jelölte ki, kérte föl. Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kínai miniszterelnök látogatása során június 24én, Budap esten több, Tibetért tüntető aktivistát inzultáltak. Amikor a vendég az ELTEre látogatott, civil ruhás rendőrök akadályozták meg őket abban, hogy tibeti zászlót lengessenek és Tibet szabadságával kapcsolatos jelszavakat kiáltsanak. A Tibetet segítők közle ménye szerint a rendőrök minden helyszínen megakadályozták a demokratikus országokban bevett, jogszerű tiltakozási módokat. A kínai miniszterelnök látogatása alatt a rendőrség megtiltotta a magyar Fálun Dáfá Egyesület demonstrációját is. A demonstráción a Fálun Dáfágyakorlók elleni szisztematikus állami üldözés ellen akartak tiltakozni. Híveiket Kínában kényszermunkatáborokba zárják. A magyar rendőrség a demonstrációt azért tiltotta meg, mert “a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. Az egyesület szer int ez az indokolás mind a helyszín, mind a rendezvényen részt vevők száma miatt megalapozatlan. Nem ez az első eset, hogy Tibet melletti tüntetést tiltottak be ezzel az álságos indokkal. Az álbaloldali kormány tüntetésbetiltási ámokfutásának kezdetén, 200 3 februárjában a rendőrség arra hivatkozva nem engedélyezte a tibetiek 80100 főre tervezett megmozdulását, hogy az közlekedési bonyodalmat okoz. A bíróság később jogszerűtlennek ítélte a rendőrhatósági tilalmat. A megelőző 8 évben az önök elődei soha nem ismerték el, hogy a rendőrség politikai utasításra tiltott volna meg tüntetéseket, inkább jogi trükkök százaival traktálták a közvéleményt. (16.20) Önök azonban ebben az ügyben sem sokat teketóriáztak. A múlt hétfői napirend előtti felszólalásomra adott vá laszában miniszterelnök úr így fogalmazott: “Ezért kifejezetten mindig is fel fogunk lépni az olyan típusú megmozdulásokkal szemben, a törvény adta lehetőségeken belül, amelyek megvédik azokat a magyar állami célokat, amelyek egyegy külföldi látogatáshoz kapcsolódnak.” Az egy dolog, hogy ez a válasz nagyjából Grósz Károly hírhedt ’88as sportcsarnoki beszédének hangulatát idézte fel, az önök szándékai mögött azonban egyszerűen nem áll törvényes háttér. Magyarországon a rendőrség kizárólag ké t esetben tilthat meg demonstrációt: ha a rendezvény a népképviseleti szervek, bíróságok működését súlyosan veszélyeztetné (Novák Előd: Vagy ha a Magyar Gárdáról van szó!) , vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Éppen ezért szeretném megtudni: a június 24ei rendőri fellépésnek melyik volt végül is a valós indoka, a BRFK vagy a miniszterelnöki válaszban foglaltak? Ki nem állított igazat? Mi volt önök szerint a rendőri intézkedések törvényes alapja? Adotte bárki kormányzati részről utasítást ezek megakadályozására a kínai miniszterelnök látogatása kapcsán? Ha igen, ennek milyen politikai és jogi következményei lesznek? Hajlandóe Magyarország arra, hogy egy külhatalom nyomására engedjen saját emberi jogi normáiból, és például külhatalmi kérésre ak adályozzon meg tüntetéseket? Brüsszel nem Moszkva. És Peking? (Taps az LMP soraiban, szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, frakcióvezető úr. A válaszadásra megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak.
