Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. július 4 (107. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1279 következménye annak - mint ahogy a magyar alkotmánynál i s volt következménye , hogy mit válaszolnak, mi az, amit nem akarnak látni, és mi az, amit feltétlenül látni szeretnének egy új szociális rendszerben, vagy éppen látni szerettek volna, vagy nem akartak látni a magyar alkotmányban. Tehát majd ők eldöntik, hogy el akarjáke mondani a véleményüket. Nekünk egy dolgunk van: mi csak azok véleményét tudjuk beépíteni a munkánkba, akik elmondják a véleményüket. És abból kell kiindulnunk, minden felelős vezető csak abból indulhat ki, hogy aki nem mondja el a vélemén yét, az a demokratikusan megválasztott magyar parlamentre és az általa megválasztott kormányra bízta, hogy az adott ügyet a legjobb tudása és belátása szerint rendezze el. Ez az egyetlen helyes, felnőtthöz méltó, az embereket tisztelő magatartás, kedves sz ocialisták és kedves LMPsek. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Történelmi alkalom ez a mai, először fordult elő a magyar parlamentben, hogy a Jobbik szónoka józanságot ajánlott a kormánynak. (Zaj, közbeszólások.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ugyanakkor sz eretném az igyekvő és szorgalmas jobbikos képviselőket arra biztatni, hogy csak azért, hogy ellentmondjanak nekünk, ne kérjenek szót - ennek sok értelme nincs. Ha megnézik azokat a javaslatokat, amelyeket korábban - igaz, önök mindenféle konzultáció nélkül - megfogalmaztak, hogy hogyan kellene a szociális rendszert átalakítani, akkor láthatják, most olyan pontokat is támadnak, amiket egyébként korábban önök képviseltek. Tudom, hogy nem azért, mert megváltoztatták az álláspontjukat, hanem mert parlamenti pár t lettek, és azt gondolják, egy parlamenti pártban az a normális viselkedés, ha az ellenzék akkor is megtámadja a kormányt, ha egyetért azzal, amit az képvisel. Én mégis azt kérem önöktől, hogy gondolják ezt át. Nem biztos, hogy ez az egyetlen lehetséges e llenzéki magatartás. (Novák Előd: Halljunk példát is!) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzeti vagyonról szóló törvény az ősszel szintén a tisztelt Ház elé kerül, és akinek kétségei vannak, az akkor majd láthatja, hogy a magyar termőföld alkotmányos védelem alatt áll. (Taps a kormánypártok soraiban.) (14.00) Ugyanakkor, tisztelt hölgyeim és uraim, bár az ember igyekszik, de nehezen tud az ellenzék elvárásainak megfelelni, mert egyfelől egyik nap az a baj, hogy túl gyorsan, túl sokat és túl nagy lépésekkel ha ladunk, a másik nap meg az a baj, hogy túlságosan sokat keresgéljük a helyes válaszokat, és lassan születtek meg a döntések. Ami a szociális kártya, a gyermekvállalás és a nyugdíj összefüggését illeti, ezek azok a nagyon fontos részletkérdések, amelyeket ő sszel meg fogunk vitatni itt a tisztelt Házban, hiszen az emberek a szociális konzultáció során kijelölték az irányt, és ebbe az irányba, amit kijelöltek, ezek a konkrét megoldások akár bele is férhettek. Úgyhogy ellenkezés helyett arra szeretném kérni önö ket, hogy amikor eljön a lehetősége, akkor vegyenek majd részt az ezekről a kérdésekről szóló érdemi parlamenti munkában; higgyék el, mindenki jobban jár, önök is, mi is és az egész ország. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül szeretném emlékeztetni önöke t arra, hogy ennek a szociális konzultációnak, amelyet ma gyakran fogok még emlegetni a tisztelt Házban, ennek a jelentősége sokkal nagyobb annál, mint azt itt néhány ellenzéki, elsősorban oldalvágásokat tartalmazó hozzászólásból kihüvelyezhetnénk. A helyz et az úgy áll, hogy mindannyian látjuk, hogy a magyar szociális rendszer ebben a formájában senkinek az igényeit nem elégíti ki; azoknak az igényeit sem, akik részesülnek benne, azokét sem, akiknek részesülniük kellene, de nem tudnak, és azokét az embereké t sem, akik adófizetőként finanszírozzák egyébként ezt a szociális rendszert. Itt egy nagy jelentőségű átalakítás előtt áll Magyarország, és én igenis, tulajdonítok annak nagyon komoly, súlyos - nem akarom a szót elkoptatni, ezért kisbetűvel mondom - törté nelmi jelentőséget, hogy módja nyílott Magyarország minden felnőtt emberének arra, hogy a munka és a segély, a munka és a nyugdíj, a szociális rendszer és a munkaviszony újraszabályozásának kérdéseit átgondolja, és ha bele akart szólni a követendő irányok kijelölésébe, akkor azt megtehette. Ezért én még egyszer szeretnék köszönetet mondani annak a több mint 1 millió embernek, és sokat ismerek közülük - sajnos nem mindet, ahogyan szeretné az ember , akik nem egyszerűen csak
