Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 29 (106. szám) - A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
1255 néprajzkutató, mind a ketten a Magyar Tudományos Akadémi a tagjai voltak. 1866ban Czuczor Gergely meghalt, így Fogarasi fejezte be a munkát. A szótár ma ismét az érdeklődés középpontjába került, mivel az úgynevezett gyökelméletet felhasználva ma is inspiráló módon világították meg az egyes magyar szavak eredeté t. Egy mondat erejéig említsük meg Gombocz Zoltán és Melich János szakszerű Magyar etimológiai szótárát. Hosszú ideig tartott az elkészítése, 1914től 1944ig, de csak füzetekben tudták megjeleníteni. A 17. füzettel a G betű közepén a munkálat örökre abbam aradt. A magyar nyelvújítás kezdetét Bessenyei György Ágis tragédiája drámakölteményének megjelenésétől, 1772től számítjuk. Ekkor indult el hazánkban a felvilágosodás kora, amelyben előtérbe került a magyar nyelv használata, háttérbe szorítva a latint és a németet. A magyar nyelv használata a szépirodalomban, színi előadásokon, újságokban jelent meg, tehát a tömeg felé. A nagy nyelvújító Kazinczy Ferenc, aki a felvilágosodás korában belekeveredett a Martinovicsféle összeesküvésbe, és több évet töltött bör tönben, börtönéveiről naplót vezetett. A nyelvújítás középpontja a már itt említett Széphalom volt. Sokat levelezett, fordított, nyelvújítása a szóképzésben, elvonásban, szóösszetételekben, szavak összevonásában, tükörfordításban, táj- és kihalt szavak be emelésében mutatkozott meg. Munkája során a nyelvújítás egyúttal az egységes nyelvi norma és helyesírás kialakulásához vezetett, mivel ez egészen eddig tájegységenként változott. Az újítás nem korlátozódott a szavak szintjére, az úgynevezett fentebb stíl j egyében esztétikai szempontok is megjelentek a szövegalkotásban. A nyelvújítók és hagyományőrzők közti legismertebb pengeváltás az 1813ban megjelent Mondolat című gúnyos röpirat és az erre 1814ben adott Felelet, amit Kölcsey Ferenc és Szemere Pál írt. Vé gül az egységes írott magyar irodalmi és tudományos nyelv a XIX. század közepére szilárdult meg, szóbeli változata pedig a XIX. század végére. Kazinczy Ferenc kivívta a szépirodalom önértékének rangját, megalapozta sajátosságának törvényeit, kijelölte korá ban követendő irányait. Nála a magyar nyelv ápolása, a nemzeti literatúra gyarapítása egyet jelentett az európaisághoz, a legműveltebb nemzetekhez való kapcsolódással, az újat teremtés parancsával, az együttes munkálkodás szükségességével. Az irodalmi élet a reformkorban egyre erősödött, majd eljött 1844., a II. törvénycikk, amely szabályozta a magyar nyelv használatát. Ez igen nagy áttörést jelentett. Az 184849es szabadságharcunk után véres megtorlás következett. A Bachkorszak, amely teljesen be akarta a magyarságot olvasztani a Habsburgházba, a teljes történelmünket meghamisította, és megkezdte múltunk eltiprását. A tudományosszellemi réteg teljesen elveszett, vagy kivégezték, vagy bebörtönözték őket. Akinek sikerült, az emigrált. Történelmünk meghami sítása érdekében előbb egy Miklosics nevű bécsi tanárt küldtek Budapestre, feladatául adva a Magyar Tudományos Akadémia programjának ellenőrzését. Miklosics megértette küldetése célját, és egy hosszú jegyzéket készített azokról a magyar szavakról, amelyeke t szerinte a szomszédos szláv nyelvekből kölcsönöztünk. Majd Budapestre jött a német Josef Budenz, aki mellett Hunsdorfer Pál kiváló munkatársnak bizonyult. Ők ketten lettek a magyar őstörténet finnugorelméletének részletes kidolgozói. Sajnos 150 éven át osztrák nyomásra a finnugor eredet volt az elfogadott nézet, ahol az őshaza a KözépUrálba, a Káma folyó vidékére helyeződött. Eszerint az ősmagyarok időszámításunk kezdetén még halászóvadászó hordát alkottak egy olyan területen, ahol a régészek becslése szerint a népsűrűség 0,10,2 ember volt négyzetkilométerenként. De a tudomány vívmányait nem lehet megkérdőjelezni, és egyre nagyobb számban kerülnek elő azok a tárgyi, történelmi bizonyítékok, amelyek múltunkat a megfelelő szintre emeli k. Nem hagyhatjuk ki a XIX. században élő sir John Bowring angol filológus és diplomata híres leírását a magyar nyelvről. “A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött, és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb eur ópai nyelv még nem is létezett. Ez
