Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 29 (106. szám) - A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója:
1239 DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrá s miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Ház! A magyar nyelv szépségeiről mi, magyarok sokat tudunk, ezért egy nem magyar anyanyelvű író vallomását idézném nyelvünkről. George Bernard Shaw egy rá dióinterjúban a következőket nyilatkozta az angol és a magyar nyelvről: “Angolul beszél és olvas ma már a művelődésre igényt tartó világ nagyobbik fele. Egy igazán tehetséges angol nyelvű írónak a már említett hatalmas előny ellenére is leküzdhetetlen nehé zségekkel kell szembenéznie. Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni - folytatódik az idézet. - A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal. Bátran kijele nthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam ezt a nyelvet - ez a magyarra vonatkozik , meggyőződésemmé vált, ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nye lven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét - óriási variációban - változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni.” Ha George Bernard Shaw így beszél a nyelvünkről, akkor mi, magyar anyanyelvűek miért ne lennénk büszkék rá? Az angolok már nem is értik Shakespeare 1600as évek körül íródott műveit. Azok eredeti nyelvezetét óangol nak nevezik. Mi magyarok a mai napig megértjük az Ómagyar Máriasiralom hangzását. A magyar nyelv a megcáfolhatatlan élő történelem. Tisztelt Országgyűlés! Szinte lehetetlen pontosan megmondani, hogy mi az anyanyelv. Lehet viccet mesélni, udvarolni vagy me sét mondani ugyanazzal az eszközzel, a nyelvünkkel, éppen úgy, mint parancsolni, tudományosan bizonyítani vagy ígérgetni. Egy nyelvet leírni Wittgenstein szerint annyi, mint egy kultúrát leírni. Az ember beleszületik anyanyelvének szabályrendszerébe, amely ből kilépni szinte lehetetlen. Ha a nagy elődökre emlékezünk, mindenképpen meg kell említenünk Bessenyei György nevét, aki elsőként karolta fel az anyanyelv ügyét. Neki köszönhető, hogy az 1770től 1820ig tartó ötven évben a magyar nyelv és kultúra nagyja ink gondolkodásának, értékrendjének előterébe került. Hamvas Béla szavaival szólva “az ősök útja és az istenek útja együtt futott”. Napjainkban leginkább Kazinczyhoz kötik a magyar nyelv ügyét. Neve egyet jelent a nyelvújítással. Ha a nagy elődökhöz nem is mérhetjük magunkat, a legfőbb szellemi kulturális örökségünk védelme és ápolása kicsi, ám nagyon fontos lépés lehet a helyes úton. Tisztelt Ház! Az ENSZ 2008at a nyelvek nemzetközi évének nyilvánította, és megbízta az UNESCOt az ehhez kapcsolódó program végrehajtásával. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete “a nyelvek fontosak” gondolat jegyében szólította föl a kormányokat, a civil szervezeteket, az oktatási intézményeket a veszélyeztetett nyelvek támogatására az oktatásb an, a világhálón, a nyelv és az alkotás, a nyelv és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítésében, a nyelvek kutatásában. A nemzeti kulturális örökségünk tartóoszlopának, a kulturális magyar nemzet legfőbb összetartó erejének tekintett anyanyelvünkért sokfél e valóságos és jelképes tettet hajtottak végre az elmúlt évtizedekben. Mind oktatásunknak, mind pedig művelődéspolitikánknak középpontjában áll a magyar nyelv hagyományos értékeinek megőrzése, új nyelvi értékek létrejöttének bátorítása, illetve a magabizto s és árnyalt anyanyelvhasználat terjesztése. A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény preambuluma úgy fogalmaz, hogy a magyar nyelv védelme megkívánja a társadalom, a közélet, különösen a gazdasági, politikai és kulturális szereplők megkülönböztetett figyelmét. Nem véletlen, hogy éppen az anyanyelvápolás területén a tudomány, a tudománynépszerűsítés és a közművelődés szorosan egybefonódik. A legnagyobb hatókörű anyanyelvápoló c ivil szervezetekben a nyelvtudomány kimagasló személyiségei vesznek részt. Felelősségvállalásuk a magyar nyelvre mint nemzeti identitásunk meghatározó tényezőjére irányul.
