Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
2119 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alapvetés L. cikk (1) bekezdésével kapcsolatban szeretnék a következő percekben hozzászólni. Sokak számára kív ánatos és támogatandó annak kimondása a munka világával, a társadalom meghatározó fundamentumával kapcsolatban, hogy Magyarország gazdasága is az értékteremtő munkán alapszik. Fontos ez több szempontból, de leginkább talán azért, hogy irányt mutasson a jel en és a jövő generációinak, és megalapozza az értékteremtő munka elsőbbségét, primátusát erősítő törvények, szabályozások létrejöttét. Tisztelt Ház! Elsősorban a törvényhozók, azaz a mi felelősségünk, hogy megváltozzék az a hamis kép, ami sajnálatosan kial akult az elmúlt években a pénzügyi ügyeskedések, seftelések és az értéktermelő munka egyenrangúságáról. De ugyanilyen fontos annak kimondása az alaptörvényben, hogy Magyarország gazdasága a vállalkozás szabadságán alapszik. Ha pedig a vállalkozás szabadság án alapszik, akkor bizony azt is ki kell mondanunk, hogy az egyéni, valamint a közösségi vállalkozás, azaz a szövetkezés szabadságán alapszik. Miért is olyan fontos ennek a kimondása, tisztelt képviselőtársaim? Talán több okot is felsorolhatnék, de mégis m ost csak az egyének önkéntes szövetkezeti együttműködéséről tennék itt most említést. Arról az önkéntes szövetkezésről, amely közösségépítő, alkotmányos alapérték a társadalmi és gazdasági együttműködésben, amely egyébként demokratikus önkormányzatiságon, személyes közreműködésen és a tőkeérdekeltség korlátozottságán alapuló egyedüli forma. A szövetkezeteknek a társadalmi közhasznukkal arányos elismerése európai értéket képviselve keresztényszociális elveken nyugszik. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Többekkel együ tt vallom én is, hogy csak a szövetkezeti gondolat megvalósítása jelenthet fenntartható megoldást a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék számára. Ezért is tartom, tartottam fontosnak annak hangsúlyozását, hogy az alaptörvény elfogadásakor az önkéntes szöv etkezés mint alkotmányos alapérték megemlítésre kerüljön. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Braun Márton képviselő úr következik, ugyancsak a Fidesz képviselőcsop ortjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. “Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendőbb.” Tisztelt Ház! Szent István intelmeivel kezdem beszédemet, hiszen ha a történelmi alkotmány jog folytonosságáról beszélünk, akkor Szent István intelmeit talán beleérthetjük ebbe. Másrészt - mint a nevemből is talán kiderül - az én őseim nem keletről és lovagolva érkeztek ebbe az országba, hanem nyugatról és hajón, és a 71., 85., valamint a 91. számú módosító indítványokhoz, a nemzeti kisebbségekről szóló indítványokhoz szeretnék hozzászólni. Az indítványok technikai jellegű módosítást tartalmaznak: törölni javasolják a népcsoport kifejezést az eredeti előterjesztésből. Ennek egyszerű oka van, a magyar jogrend nem ismeri ezt a kifejezést, de a nemzetközi kisebbségi jogi terminológiában is a nemzeti etnikai nyelvi vagy vallási kisebbségek kifejezés az elterjedtebb. Támogatom a nemzetiségek kifejezés használatát a nemzeti kisebbségek kifejezés helyett, a kisebbségi jelző ellenérzést válthat ki a közösség tagjaiból. Tartalmi szempontból: a 71. számú módosító alapján az állampolgárnak joga van nemcsak az önazonosság szabad vállalásához, hanem megőrzéséhez is. A megőrzés jogának alkotmányba foglalása a kisebb ségi jogok kiterjesztéseként, mélyítéseként üdvözölhető. (14.30) Emellett a módosító javaslat sarkalatos törvény alkotását írja elő az Országgyűlés számára a hazai nemzetiségek jogairól. A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezőként való defini álása politikailag korrektebb megfogalmazás, mint a korábbi, ugyanitt üdvözlendő, hogy a
