Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz):
1700 törvényeink segí tenek bennünket abban, hogy a falun, a vidéken élő ember megtalálja számítását, a falu újra önellátó, önfenntartó legyen, és ezt az óriási értéket vigyük magunkkal Európába. Ehhez kérem az önök segítségét, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormá nypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Szűcs Lajos, a Fidesz képviselője. Képviselő úr, öné a szó. DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán a vé letlen hozta, hogy éppen Vigh László képviselőtársam után, de önkormányzati témában szeretnék én is hozzászólni. Azt gondolom, ő elég szemléletesen mutatta meg, hogy milyen jövőképet gondol arról a településről. Én is egy kis jövőképről meg egy kis múltidé zésről fogok beszélni önöknek. A múltidézéshez sajnos hozzátartozik az is, az a három szó, hogy válság, adósság, felelősség. Válság abban az értelemben, hogy az elmúlt 50 évben, 60 évben, de az elmúlt 20 évben mindenképpen komoly válságba került az önkormá nyzatok világa. (15.00) Ezt a válságot pedig sokszor a hozzá nem értés és sokszor az is tetézte, hogy kormányok, mondjuk, itt az elmúlt 8 évre nyugodtan gondolhatunk, egyszerűen ellenségnek tekintették az önkormányzati világot. Csak gondoljanak és emlékezz enek vissza arra, mit mondott Lamperth Mónika ebben a tárgykörben, és nagyon sajnálom, hogy nem tudjuk őket itt, a parlament falain belül is szembesíteni ezekkel a kijelentéseikkel, ezekkel a tetteikkel. Mindenképpen fontos, amit itt már hallottunk képvise lőtársainktól, hogy a felelősség, a feladatvállalás, a finanszírozás és a hatáskörök végre rendeződjenek. Az alaptörvény koncepciója mindenképpen segítheti ezt a munkát, és azt gondolom, ebben a sarkalatos törvények megalkotásával a parlamentnek az idén mé g nagyon sok feladata lesz. Valóban, lehet azt mondani, hogy ez egy olyan keretjellegű alaptörvény, amelyik megpróbálja kijelölni az utat. Kedves Képviselőtársaim! Ez a helyes, jelölje ki az utat, utána a sarkalatos törvényekben pedig rendezzük el ezeket a viszonyokat. A megyerendszerről, mielőtt felolvasnék egy dokumentumot, annyit szeretnék önöknek mondani, hogy négy megye 2009ben ünnepelte ezeréves fennállását: Fejér, Veszprém, Zala és Pest megye. Persze, akkor még nem Zala, hanem Kolon megyének hívták, és nem Pest megyének, hanem Visegrád vármegyének. A hely szelleméhez, az emelkedett vitához szeretnék azzal hozzákapcsolódni, hogy bizony ez a megyerendszer, amit Szent István alapított, volt az alapja a mai korszerű európai közigazgatásnak. Szent István ezeréves hagyatéka, ezeréves szellemisége van a megyerendszerben. És hogy ez mennyire élő, egy latin nyelvű, 1009ben, a Veszprém megyei Sóly településen kelt adománylevelet szeretnék itt önöknek felolvasni. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) “A szent és oszthatatlan Szentháromság nevében. István, Isten kegyelméből a pannóniaiaknak királya. Ha kegyességünk nagyságából nemcsak legkedveltebbjeinknek, hanem jövevény híveinknek méltányos kéréseit is teljesítjük, különösképpen illő, hogy lelkünk teljéből a mennyeieknek igyekezvén szolgálni, szentegyházaink kérése iránt hajlandósággal legyünk, és azokat javakkal és birtokokkal ellátva felmagasztalni sürgős kötelességünknek ismerjük. Tudatjuk tehát Isten szent egyházának, valamin t mimagunk minden élő és eljövendő hívével, hogy lelkünk üdvéért négy várat, név szerint Veszprémet, ahol a püspökség székhelye van, Fehér várat, Kolon és Visegrád várait minden egyházukkal, kápolnájukkal és oltáraikkal, nemkülönben összes határaikkal és t erületükkel Szent Mihály veszprémi egyházának rendeljük alá. Továbbá átengedjük, adjuk és adományozzuk királyi beleegyezésünkkel és hatalmunkkal az említett veszprémi egyháznak Kér nevű falut Veszprém megyében, ahol - mint mondottuk - a püspökség székhelye van és a Fehér vár megyéjében fekvő három falut, név szerint Ősit, Kért és
