Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 28 (70. szám) - Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a belügyminiszterhez - “Mit kíván tenni a kormány a belvíz sújtotta települések megmentéséért?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
785 Ezért nem tudom elfogadni a választ. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadjae azt. (Szavazás.) A Ház 176 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 42 tartózkodás mellett a választ elfogadta. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Szégyen!) Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a belügyminiszterhez - “Mit kíván tenni a kormány a belvíz sújtotta telepü lések megmentéséért?” címmel ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: “Mit kíván tenni a kormány a belvíz sújtotta települések megmentéséért?” címmel. A képviselő urat illeti a szó; én pedig átadom az ülés vezetését Latorcai János alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitká r Úr! A belvíz már a tavalyi év végén óriási pusztítást okozott az országban. Ez az ország egészének, nem pedig csak az érintett területeknek jelent olyan katasztrófát, amelynek a mértékét még csak találgatni lehet. A baj már most óriási, és még nem tudhat ja senki, milyen időjárási viszonyokat tartogat a tavasz és az előttünk álló év. Nem csak a mezőgazdasági ágazatot érinti a belvíz, bár kétségtelen, hogy a kár itt a legnagyobb. A gazdák maguk között az össztermőterület egynegyedére, vagyis közel egymilli ó hektárra teszik a belvíz által veszélyeztetett terület nagyságát, ami nemcsak az idei termés drasztikus visszaesését, de a magyar mezőgazdaság teljes összeomlását eredményezheti. Ami azonban még a belvíz mezőgazdaságot érintő hatásánál is tragikusabb, az a belvíz emberi életet és családok lakhatását veszélybe sodró, pusztító ereje. A BácsKiskun megyei Gátér, Petőfiszállás, de különösen Pálmonostora térségét pont karácsony és újév idején sújtotta az 1940es évek óta itt nem tapasztalt belvíz, de azóta has onlóan kilátástalan híreket hallani Csongrád, JászNagykun és Békés megyékből, Szabolcsból, HajdúBiharból és a KözépDunántúl régióiból is. Utcákon és közterületeken, házakban és ólakban állt a víz, ami ellen a települések vezetése a helyi lakosokkal váll vetve, valamint a katasztrófavédelem hathatós segítségével heroikus és áldozatkész küzdelmet folytatott. Jelenleg Pálmonostorán a lakóingatlanok több mint 15 százaléka veszélyeztetett állapotban van, az összedőléssel fenyegető épületek száma napról napra n ő. Az emberfeletti életmentő munkálatok közben kellett a települések polgármestereinek szembesülnie azzal a fojtogató bürokráciával, amely a károk elhárítása érdekében a vis maior alapból történő pályázást érinti. Államtitkár Úr! Miért kell katasztrófa ese tén háromhetente a legrészletesebb pályázati dokumentációt bekérni a katasztrófa sújtotta térségek önkormányzataitól? Miért kell egy településnek több tízezer forintért kikérnie a földhivataltól a katasztrófa által sújtott ingatlanok dokumentumait? Miért c sak köztulajdonban lévő ingatlanokra és csak életveszély elhárítása esetén lehet pályázni a vis maior alapból, és miért a településnek kell bizonyítania a hatóságokkal szemben, hogy egy belvíz sújtotta kár köz- és nem magántulajdonnál keletkezett? Vane es ély arra, hogy a kormányzat a Magyarországon tevékenykedő, belvíz esetén különböző jogi formulák mögé bújó biztosítókat bevonja a belvíz okozta károk rendezésébe? Vane mód arra, hogy a kormány a katasztrófa által sújtott településeknek enyhítsen legalább az adminisztrációs terhein akkor, amikor ott már nem is a védekezés, hanem az emberi életek mentése a fő feladat? Korábbi tájékoztatásuk
