Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 1 (71. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
965 lehetetlenné kívánja tenni. Ez ellen egy magát nemzetinek valló kormánynak kutya kötelessége fellépni. Kijelenthető az, hogy sajnos ezek a jelek egyelőre nem látszanak. Az általam emlegetett, jövő évre esedékes veszélyforrás elhárítása érdekében lényegében senki nem tett semmit, pedig kijelenthető lenne az, hogy egy mezőgazdasági országban, Európa éléskamrájában a minimum minimuma lenne az, hogy legalább az önellátásunkat, l egalább az önfenntartásunkat szavatolni tudjuk. Jelen pillanatban még erre sem lenne lehetőség, hiszen Magyarország jelenlegi kvótája szerint 105 ezer tonna cukrot gyárthatna, de több mint 300 ezer tonna fogy évente. Tehát azt sem sikerült elérnünk, hogy l egalább a saját szükségleteinket fedezhessük. Az idei időszakban egy kéthetes perióduson belül mintegy duplájára emelkedett a cukor ára, de az sem kizárt az idei év közepére, hogy 400 forintba kerüljön egy kilogramm cukor a boltokban. Idejutott Magyarorszá g, idejutott az a csodálatos mezőgazdasági nagyhatalom, a Kárpátmedence egésze, amelyet a magyar nemzettest létesít be, amelynek - még egyszer mondom - a minimuma lenne, hogy a saját ellátását biztosítsa, és ezen felül kéne kiváló hungarikumokkal ellátni a világpiacot, olyan saját márkás termékekkel, amilyeneket a világon sehol nem tudnak előállítani és termelni. Ezért mondhatjuk azt, hogy talán nem lenne érdemes ennyire törleszkedni a brüsszeli akolba, hiszen Magyarország száz év, ezer év múlva is állni f og, az EU jövőjéről tízéves távlatokban sem tudok optimistán nyilatkozni, főleg annak okán, hogy ahova Magyarország eddig belépett - és világbirodalmakról beszélünk , azok rövid úton összeomlottak. Ez várható az Európai Unióval is. Az én vágyam az, hogy k imondhassam: nem cseréltük a szovjetet Európai Unióra, tehát az az eufória, amit sokan éreztek a belépéskor, nem változik eutanáziává. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Kér dezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, Ángyán József államtitkár úr. Államtitkár úr, megadom a szót. Parancsoljon! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Leírt egy folyamatot, amelynek nagy részében sajnálatos módon vagy szerencsére nem a mostani kormány a hibás. Tehát ilyen értelemben egyetértek azzal, hogy amikor az előző korszakok kiárusították az országot, tehát a végpontjait a mezőgazdaságnak, a feldolgozóipart és a kereskedelmet, speciálisan a cukoripart, akkor bizony katasztrofális helyzetet idéztek elő. Ebben egyetértünk. Abban már egy picit talán, ha megengedi, vitatkoznék, hogy mennyiben azonos az Európai Köz össég a Szovjetunióval, az Európai Unió a Szovjetunióval. Moszkvába azért kellett kimenni, hogy megtudjuk, mi a teendő. Ha most megfigyeljük, hogy az Európai Közösségben az egyes nemzetek hogyan lépnek föl a saját érdekeik mentén, akkor világossá válik, ho gy mindenki a saját érdekeit képviseli, ez egy ilyen közösség. Vannak közös érdekeink, és vannak nemzeti érdekeink, és a nemzeti érdekek mentén minden ország a leghatározottabban föllép. A bajt én ott látom - ha szabad egy picit általánosabban is reagálni a megjegyzésére , hogy ha nem egy olyan társaság kormányoz egy országot, amely a nemzeti érdekekből indul ki, hanem szűk tőkeérdekekből indul ki, és ezek számára próbálja a játékszabályokat kialakítani, erre is lehetőség van. Nos, itt egy olyan rablóbanda uralkodott Magyarországon - bocsánat, hogy ezt így vagyok kénytelen mondani , aki a saját tőkeérdekei mentén rendezkedett be, árusította ki az országot, és használta ki azokat a lehetőségeket, amiket ilyen értelemben így ki lehet használni. Az Európai Kö zösség azt mondja: kérem szépen, van nektek egy politikai vezetésetek, ez a politikai vezetés valószínűleg tudja, mik a nemzet érdekei. Akkor van tragédia, ha ez a vezetés nem a
