Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
2068 kommunista alapú reflexeken nyugszik ez a centralizáló törekvés, amelyet mi semmiképpen nem tudunk támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most Ángyán József képviselő úr következik rendes felszólalásra, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 34., 56. és 58. pontjaihoz szeretnék hozzászólni, és azokat az elemeket szeretném erősíteni, amelyek talán a XXI. századi alkotmányoknak felértékelődő és súlyponti elemei lesz nek. Olyan kérdésekről van itt ugyanis szó, amelyek a nemzetek modern kori biztonságát alapvetően meghatározzák, ezek pedig a természeti erőforrások és mindaz, ami ezekhez köthető, azok a szolgáltatások, amelyeket ezek révén a társadalom meg tud tartani sa ját kézben, vagy nem tudja megtartani. Az ajánlás 34. pontja a természeti erőforrások és rendszerek jövő generációk számára való megőrzéséről szól. Itt szeretném kihangsúlyozni a rendszereket, hiszen nem egyszerűen elemekről van szó, föld, víz, levegő és e gyéb környezeti elemekről, élővilágról, hanem ezek rendszereiről van szó, ezért ebbe az irányba szeretnénk tovább erősíteni az Alaptörvény szövegét. (10.20) A természetes biológiai sokféleségre helyeznénk a hangsúlyt, vagyis annak az egyensúlynak a fönntar tására, ami itt a Kárpátmedencében hosszú távon egy ökológiai folyamat eredményeként kialakult, és nem a mesterségesen átalakított biológiai sokféleségre helyeznénk a hangsúlyt. Külön szeretnénk kiemelni, és idetartozónak érezzük a hagyományos, családi mu nkán alapuló gazdálkodási formák és településszerkezet - benne a tanyás térségek, az aprófalvas térségek mint a nemzeti kulturális örökségünk részének - megőrzését, és a földhöz kötődő ezeréves kultúránk mint a nemzeti kulturális örökségünk része, az agrik ultúra, az agerhez, a földhöz kötődő kultúra mint nemzeti örökségelem hangsúlyozását. Szeretnénk itt tovább erősíteni a kormányok ezzel kapcsolatos feladatait, vagyis feladatot adni a mindenkori kormányoknak arra vonatkozóan, hogy garantálják az eszközrend szereikkel ezeknek az erőforrásoknak és rendszereknek a fönntartását, hosszú távú használhatóságát és ezzel a nemzet biztonságát itt a Kárpátmedencében. Az 56. ajánlási pont az egészséghez való jogról szól, és egy elemet külön szeretnék kiemelni, amely ir ányba erősíteni szeretnénk azokat az eszközöket, amikkel az állam garantálja az egészséghez való jog biztosítását, ez pedig az élelmiszerek ügye. Az egészség, illetve az egészség elvesztése bizonyítottan, sok elemzés alapján az élelmiszer, illetve a víz ne m megfelelő voltával, illetve a szennyezett környezettel valósul meg. Ezért a természetes, génmódosításmentes, egészséges élelmiszerek és tiszta ivóvíz ugyanolyan fontos az egészség biztosítása szempontjából, ha nem fontosabb, mint ami az Alaptörvényben j elenleg szerepel: munkavédelem, egészségügyi ellátás, testedzés, sportolás lehetősége. Tehát az élelmiszer és az élelmiszerellátás mint az egészséghez való jog garantálásának eszköze egy alapkérdés lenne. Végül szeretném szóba hozni a vidéki térségeket. A vidéki térségek európai chartája fogalmazza meg, hogy város és vidék közös sorson osztoznak, és láthatóan Magyarországon a vidéki értékek a vidéki településszerkezettől a gazdálkodási formákon át, az ottani gazdaközösségek és a helyi közösségek végveszély be kerültek. Ez nem csak a vidék problémája. Ha a vidék tönkremegy, az eléri gyors ütemben a várost, DélAmerika példáján látjuk. Tehát ha azt akarjuk, hogy meg tudjunk maradni itt a Kárpátmedencében, garantálni kell hosszú távon a vidék stabilitását, tel epülésszerkezeti, hagyományi rendszerét, gazdálkodási kultúráját, ezért az ajánlás 58. pontjában ennek a további erősítését szeretném szorgalmazni.
