Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
189 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Kérdezem, a kormány képviseletében kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Ángyán József államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztér iumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, az előző napirendi ponthoz is kapcsolhatóan folytatható a gondolatkör, és köszönöm, hogy ezt a konkrét esetet hozta ide a tisztelt Ház elé, mert ez mint egy állatorvosi ló mutatja mindazt a problémát, ami a magyar élelmiszergazdaság körül az elmúlt időszakban kialakult; mutatja azt a kiszolgáltatottságunkat, ahová a magyar mezőgazdaság és vidék az elmúlt időszakban került; és mutatja, jelzi azt is, hogy valószínűleg így nem folytatható tovább az a gazdaság- és társadalompolitika, ami Magyarországon az elmúlt időszakot jellemezte. Egy nemzeti érdekeinket védő, patrióta gazdaságpolitikára van szükségünk, ha ebben a közösségben, az európai közösségben, ahol minden nemzet a sajá t érdekei mentén kiáll, mi is kiállunk - ahogy ezt miniszterelnök úr jelezte: nem Moszkvába járunk, hanem Brüsszelbe, ahol a saját érdekeinket akarjuk érvényesíteni. Tehát egy olyan határozott gazdaság- és társadalompolitikára van szükség Magyarországon, a mely az ilyen esetekben is megvéd bennünket a káros hatásoktól. Nem egyszerű persze a helyzet, és valóban, szeretném én is megerősíteni, összegyűjtöttük az eset kapcsán a húsipari cégek adatait, teljes képünk van most már arról, hogy a Magyarországon dolgo zó húsipari cégek milyen alapanyagból is állítanak elő úgynevezett magyar terméket, akár hungarikumot is, ha hozzátehetem ezt. Döbbenetes valóban az a kép, ami kialakulni látszik: a húsipari cégek több mint fele zömében import alapanyagból állítja elő a ma gyar terméket, hivatkozván arra, hogy Magyarországon nincs alapanyag. Alapanyag pedig azért nincs, mert nem vásárolnak helyben. Ez egy jól bevált módszer egyébként, a multinacionális tőkének egy kiváló módszere, hogyan lehet a helyi gazdaságot tönkretenni: nem vásárolok helyben, kívülről hozom be az alapanyagot, előállítom a terméket, és terítem a piacon. Ez a hatás a helyi gazdaságot tönkreteszi. Ennek vagyunk tanúi, ezért az utolsó, a huszonnegyedik órában van a váltás, és ezért mondjuk azt, hogy egy patr ióta gazdaság- és társadalompolitikára van szükség, hogy ezektől a hatásoktól meg tudjuk védeni a magyarságot. Úgy is mondhatnám, hogy egy ökoszociális piacgazdasági modellre van szükségünk, ha általánosan szeretném a helyzetet jellemezni, vagyis környezet i és társadalmi, szociális, regionális szempontok mentén, igen, korlátozni kell a tőke mozgását, el kell érjük, hogy a haszon megosztása más arányban történjen, mint ahogy ez ma Magyarországon történik. Egy gyarmati állam képét mutatja ma Magyarország, aho l is az alapanyagot előállító termelő, aki tulajdonképpen az értéket elsősorban előállítja, a jó minőségű alapanyagot, amiből aztán élelmiszert lehet előállítani, nos, ha a teljes élelmiszerláncnak a teljes jövedelmét, teljes nyereségét 100 százaléknak ves szük, akkor a gazdákhoz, akik az alaptevékenységet végzik, ennek a jövedelemnek a 10 százaléka jut. Elképesztő! És valóban nem tudok ilyen körülmények között olyan ágazatot mondani a magyar mezőgazdaságban, ami ilyen körülmények között nyereséges lehetne. Ilyen körülmények között nem lehet nyereséges. Tehát számba véve azokat a cégeket, amelyekre a képviselő úr is utalt, elhatározott szándéka a kormánynak, hogy asztalhoz fogunk velük ülni, újratárgyaljuk ezeket a jövedelemelosztási viszonyokat, újratárgyalj uk a feltételeket. Kérem szépen, egy Németországban, egy Dániában, amelyeknél mi sem vagyunk alábbvalók, elérik - és mi is el kell érjük , hogy a helyben előállított élelmiszerek 8090 százalékban helyi alapanyagból készülnek. Ennek jegyében először is sz abályozni fogjuk valóban, hogy mi is az a magyar termék, mert maga a fogalom is lehetőséget teremt annak a helyzetnek a kialakulására, ami itt Magyarországon kialakult. Az, hogy valaki behoz ide 100 százalékban külföldi alapanyagokat vagy akár 100 százalék ban külföldi alapanyagból készült késztermékeket, és itt átcsomagolja, és ma ez magyar terméknek minősül, hát ez nonszensz. Ez annak a megalázkodó politikának a
