Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
667 gyakorlatilag meglenne ennek a törvényi lába is. Mindezek alapján a bizottság 19 tagja egyhangúlag tartotta támogatásra érdemesnek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Nagyon szívesen. Most pedig következnek az írásban előre bejelentkezett képviselői hozzászólások. Elsőként megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, MSZP. DR. HARANGOZÓ TAM ÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az európai integráció és a nemzetközi együttműködés elmélyülésének eredményeként az államhatárok ma már kevésbé szakítják szét mesterségesen a gazdasági, földrajzi szempontból egy betartozó térségeket. A határok egyre könnyebb átjárhatósága, a szabadabb munkavállalás lehetősége és a vállalkozások határon átnyúló tevékenysége hosszú távon a határ mindkét oldalán jótékony hatással van a gazdaság fejlődésére, felvirágoztatja a határ me nti régiókat. Ezért örömteli fejlemény és komoly siker, hogy Magyarország 2007 decemberében a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált, és ezzel 1500 kilométeres határszakaszon megszűnt a határellenőrzés. Mára Románia schengeni csatlakozása és Horvátorszá g uniós csatlakozása is kézzelfogható közelségbe került. A szomszédos országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok elmélyülése okszerűen maga után vonja különböző, határokon átnyúló beruházások megvalósításának igényét. A Magyar Szocialista Párt, csakúgy, mint az elmúlt években, most is elkötelezett híve a szomszédos országokkal fennálló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, és ezért minden olyan kezdeményezést támogat, ami alkalmas a határokon átnyúló beruházások sikeres megvalósításához. Ugyanakkor fokozott k örültekintéssel kell eljárni az államhatár rendjét szabályozó jogszabálymódosításokkor. Az államhatár sérthetetlensége ugyanis az állami szuverenitás egyik legjelentősebb, legszimbolikusabb eleme. A jogi szabályozás kialakításakor figyelembe kell venni to vábbá, hogy az államhatár rendjét a szomszédos országokkal megkötött, törvényben kihirdetett nemzetközi szerződések részletesen szabályozzák. Félő, hogy e szempontokra nem fordítottak kellő figyelmet az államhatártörvény módosítására irányuló, előttünk lév ő törvényjavaslat elkészítésekor. Némi időbeli zavarra utalnak a törvényjavaslat benyújtásának körülményei is. A törvényjavaslatot 2011. február 2án nyújtotta be a kormány az Országgyűléshez. Ezt követően, február 11én jelent meg az 1023/2011. számú korm ányhatározat, ami rendelkezik a határon átnyúló fejlesztések jogi hátterének rendezésével kapcsolatos feladatokról. Ez a kormányhatározat előirányozta a fejlesztések jogi hátterének áttekintését, és felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert a fejlesztések jogi akadályainak felmérésére minden határszakasz vonatkozásában. Véleményem szerint a törvényjavaslat benyújtása előtt célszerűbb lett volna ennek a munkának az eredményét bevárni. Kétséges ugyanis, hogy az előterjesztő által a törvényjavaslatban javasolt megoldások valóban alkalmasake a határon átnyúló fejlesztések kivitelezésének meggyorsítására. Ráadásul az államhatártörvény 5. §ának elhagyása a Magyar Köztársaság határainak sérthetetlensége vonatkozásában is komoly aggályokat vet föl. E szakaszban ta lálhatjuk többek között azt a rendelkezést, miszerint a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munka csak nemzetközi szerződés alapján végezhető. Álláspontunk szerint a Magyar Köztársaság továbbra sem mondhat le arról, hog y a határvonalát érintő, és különösen a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munkákat nemzetközi szerződéshez kösse. Ezért e törvényi rendelkezés egyszerű hatályon kívül helyezése aligha elfogadható megoldás. A szomszédo s országokkal megkötött nemzetközi szerződések rögzítik, hogy a határvonal mentén mekkora sávban tilos építési munkát folytatni. E tilalom alól Ausztriával és Romániával megkötött, az államhatár rendjéről szóló nemzetközi szerződések határoznak meg kivétel eket. A kivételként meghatározott beruházások esetében tehát most is nemzetközi szerződés alapján kezdhető meg az építkezés, további kivételt azonban a Magyar
