Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
629 követők is lehet, hogy nem lennének aktuálisak. Ha ott nem állnak helyt akár a törökökke l való küzdelemnél, akár máshol azok a magyarok, akik sokszor diadalra vittek minket, akár Nándorfehérvárnál, akár a tavaszi hadjáratnál, akár tollal és nem szablyával a kiegyezésnél, talán nem lenne itt most Magyarország, nem lennénk itt. De a törökök ell eni küzdelem egy másik zászlót is kétségbe von itt a teremben, mert lehet, hogy Európai Unió se lenne a mai formájában, hogyha a muzulmán hódítás olyan nagy erővel haladt volna, és kilométerről kilométerre a magyarok ellenállása meg nem tántorította volna a korábban nagy lendülettel érkező szultáni hadakat. Azért is fontos ennek az emlékéről beszélni, hiszen az elmúlt ötszáz évben nagyon kevés olyan magyar történelmi sorsfordulót találunk, amelyik pozitív, amelyik diadal. Általában sokszor nemzeti emlékezés eink egyfajta búskomorságba süllyednek: országunk területe, lakossága hogyan csökkent, mennyivel lett kisebb a tekintélyünk Európában. De fontos emlékeznünk, hogy Európa mennyi mindent köszönhet Magyarországnak, és milyen diadalt arattak magyar férfiak és magyar asszonyok, amikor kiálltak a nemzetért, a nemzet védelmében. És valóban, ahogy a képviselő úr is felhívta a figyelmünket, talán az európai uniós elnökségünk idején is nagyon fontos, hogy minden tanácsülésen, bizottsági ülésen, amikor erre alkalom ny ílik, és nyilván nem tolakodó módon, de emlékeztetjük őket, hogy Gödöllőn ott ülnek, ahol egykor Erzsébet királyné lovagolt, el lehet mondani 12 órakor, lehet, hogy tudják, hogy pont azért harangoznak délben, mert több mint ötszáz évvel ezelőtt volt egy ma réknyi magyar csapat, amelyik meg tudta védeni Magyarországot és Európát, ha pár évre is, a törökdúlástól. És azt hiszem, hogy nincs olyan kisiskolás, aki Dugovics Tituszról el ne képzelte volna már, hogy miként vetette magát a mélybe a törökkel és a zászl óval, és miként ez a nemzeti helytállásnak a tipikus példája vagy ideáltípusa a magyarok számára. A képviselő úr felszólalása azt bizonyította, és azért is fontos, hogy a kezdeményezését minél inkább tudjuk támogatni és terjeszteni több helyen, hogy erről megemlékezés történjék, a nándorfehérvári diadalról, mert pont azt bizonyítja be, hogy a történelem több mint egy számsor. És bízom benne, hogy az alkotmánynak a vitája, amelyik ma is zajlik, és majd március 15e után szintén zajlik, és annak a preambulumá ról való vita, amelyik fel fogja hozni a nemzeti történelmünk legnagyobb sorsfordítóit, történelmi csúcspontjait, az pedig be fogja bizonyítani, hogy az alkotmány több, mint egy jogtechnikai szabály, az a nemzet lelkének, a nemzet szívének egyfajta leképez ődése, a preambulum pedig egy jogi himnusz az alkotmány elején. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyöngyösi Márton frakcióvezetőhelyettes ú r, Jobbik: “Stabilitás vagy megszorítás” címmel. Öné a szó. GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz hosszú éveken át jogosan kárhoztatta a szocialistaliberális kormányt, amiért az a nemzetközi pénzü gyigazdasági háttérhatalom, nevesül a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió nyomásának engedve úgynevezett reformok, strukturális, gazdasági átalakítások útján kivéreztette a magyar gazdaságot. Ma már látjuk, hogy ez a Brüsszelből, Washing tonból sugallt, megszorításokon alapuló gazdaságpolitika egyedül a megrendelő érdekét szolgálta, pontosabban: azon pénzügyi körök és multinacionális vállalatok érdekét, amelyeknek a rendszerváltás során tudatosan leépített és tönkretett Magyarország korlát lan lehetőségeket és hasznot hajtó piacot jelentett. (8.30) És persze azok a hazai gazdasági és politikai strómanok se jártak rosszul, akik ehhez az országos méretű kiárusításhoz segédkeztek. A tavalyi nagy dicsőséges áprilisi fülkeforradalom után a Fideszkormány gazdasági szabadságharcot hirdetett, amiről hamarosan kiderült, nem más, mint egy kommunikációs trükk értékelhető tartalom nélkül, sok jól csengő frázissal és üres szólammal. A
