Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
624 Köszönöm szépen a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Felszólalásának talán találóbb lett volna az a címadás, hogy előre a múltba, mert körülbelül mindenben visszamondta azt, amit 1993ban ugyanúgy lehetett volna mondani, mint 2011ben. Két fő té mát érintett, a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntést, illetve a különböző béremeléseket vizsgáló bizottság kérdését. Először is szeretnék nagyon sok mindent pontosítani abból, amit ön mondott. Tegnap is erről a témáról már sokszor e sett szó itt a Házban, a múlt héten is elég sokat sikerült erről beszélni. De előre szeretném leszögezni, mint ahogy tegnap is említettem, hogy maga a köztársasági elnök úr, amikor a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt visszaküldte a parlamentn ek, abban pontosan leírta, hogy azért nem az Alkotmánybíróságnak küldi meg, hanem a parlamentnek, mert különböző alkotmánybírósági határozatok vannak. Tegnap ezeknek a számát is elmondtam, ön is hallhatta. Ezeknek egy része szociális biztonságot garantál a kormánytisztviselőknek, a másik része viszont leszögezi, hogy bizonyos jogok, amelyek akár az elbocsátással, akár egyéb szociális jogokkal kapcsolatosak a kormánytisztviselők esetében, azok nem szerzett alapjogok, azok nem képezik ugyanúgy részét a védend ő jogok körének, mint sok más egyértelmű alapjog. Tehát nem volt egyértelmű a helyzet. Ezt nem én mondom, ezt nem FideszKDNPs politikusok mondják, hanem maga a köztársasági elnök úr az önnek is, hiszen az egész Országgyűlésnek címzett levelében írta, hog y itt egy függő vagy legalábbis vitatott jogi helyzet van. Maga a kormányzat többször kinyilvánította, amit ön cinikusnak nevezett, hogy betartjuk az Alkotmánybíróság ítéletét; amennyiben az Alkotmánybíróság határozatához egy betűt hozzá nem tenni, egy bet űt el nem venni a cinizmus csúcsa, ez esetben vállalnunk kell ezt a jelzőt. De hát ez nem cinizmus, ez a jogállamiság része. Az Alkotmánybíróság határozatát nyilván a Fidesz sem akarja és nem fogja átírni, és nyilvánvalóan az MSZP sem szabhatja meg, hogy p ontosan mi szerepel abban a határozatban. Én azt mondom mindnyájunknak, hogy amit az Alkotmánybíróság döntött, azt fogadjuk el. Ebben részterületeken a kormánynak adott igazat, részterületeken a szakszervezeteknek adott igazat. Amiben a szakszervezeteknek adott igazat, ott a kormány június 1jétől, az új kormánytisztviselői életpálya elindításától figyelembe fogja venni ezeket a kritériumokat, be fogjuk építeni ebbe az életpályamodellbe, figyelembe fogjuk venni az új alkotmány megfogalmazásánál. Itt volt, mint mondtam önnek a felszólalásom elején, egy olyan helyzet, amelyik nem volt alkotmányjogilag egyértelmű, a köztársasági elnök úr leveléből is kiderül. Az Alkotmánybíróság most egyértelművé tette, tehát mi így fogunk eljárni, amikor a különböző jogszabál yokat megfogalmazzuk június 1. és január 1. között folyamatosan. Az Alkotmánybíróság iránymutatást is adott arra nézvést, hogy hogyan folytassuk a törvényhozást ebben a tekintetben, hiszen egyértelműen leszögezte, hogy nem kell előrehaladnunk a múltba, és nem kell visszaállítsuk az 19922010 között hatályban lévő szabályokat, hanem egy könnyített módon is megszabhatjuk a kormánytisztviselők felmentésével kapcsolatos jogszabályokat; természetesen úgy, hogy indokolást kapjanak a kormánytisztviselők, de semmik éppen nem kell visszatérni a korábbi gyakorlathoz, amely de facto felmenthetetlenné tette a kormánytisztviselőket. Ez a jogszabály igazából azoknak az érdekét szolgálja, akik túlnyomó többségben vannak a kormányzaton belül, akik maguk nagyon jó munkát vége znek, színvonalas munkát végeznek, és hosszú évek tapasztalata áll mögöttük. Őket kell megvédjük, meg az adófizetők pénzét. Amikor ön azt mondja a szakszervezetekkel együtt, hogy hirdessünk moratóriumot három hónapig, és senkit ne bocsássunk el a közigazga tásból... (Dr. Lamperth Mónika: Felmondás nélkül.) Ön is tudja a hatályos jogszabályokat, képviselő asszony, jelenleg nincs olyan lehetőség a kormánytisztviselői törvényben, hogy valakit indokolással küldjünk el, hanem egyszerűen ez az egy mód van ott, ho gy indokolás nélkül. Egy munkáltató nem áll választás előtt, hogy mondjuk, a 27. § szerint indokolással, a 28. § szerint pedig indokolás nélkül küldi el. Csak 28. § van, nem ez a pontos száma, csak a példa kedvéért mondtam, amelyikben az indokolásnélkülisé g szerepel. Tehát nem menthetünk fel olyan formában, amilyen forma nincsen, vagy a bíróságok nyilván széles mosollyal
