Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STEINER PÁL (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
608 Kös zönöm szépen. Két percre Zagyva György Gyula képviselő úré a szó. ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik) : Szintén GaudiNagy Tamás módosító javaslatát szeretném önök előtt megvédeni, amelyben azt mondja, hogy azokban az esetekben, ahol csak a rendőri vallomások alap ján ítéltek el embereket, azokat az ítéleteket semmissé kellene nyilvánítani. Rengeteg példát tudnék mondani arra, hogy azokban az esetekben, amelyekben csak rendőri vallomások alapján lettek elítélve emberek, azért volt, mert azokban érdekes módon eltűnte k a videofelvételek, amelyek bizonyítanák az emberek ártatlanságát. Szinte minden esetben eltüntették a felvételeket, amiket valószínűleg már nem is fogunk megtalálni, mert teljesen eltüntették őket. A hátam mögött beszóltak, hogy azért lehetne rá kísérlet et tenni. Ez a Belügyminisztérium dolga lenne, ezért felkérem Pintér Sándort, hogy ha van rá módja, keressék meg ezeket, mert esetleg meg lehetne találni őket. Akkor igaza lenne Schiffer képviselőtársamnak, hogy lehet új bizonyítékot is behozni az ügybe. D e a jelen állás szerint az akkori felvételeket eltüntették, ezért lettek csak rendőri hazugságok miatt elítélve ezek az emberek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percre Steiner Pál képviselő úré a szó, MSZP. DR. STEINER PÁL (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék Mátrai képviselő asszonyhoz kapcsolódni. Azért örülök a hozzászólásának, mert a lényegi problémára mutatott rá úgy, hogy nem vette észre. Ugyanis arról van szó, hogy a rendkívü li jogorvoslatok esetében - akár a rendes jogorvoslatok esetében - nincs új tény. Ez a fogalom nem létezik, Németh János professzor úr ezért buktatott az ELTEn - aki később az Alkotmánybíróság elnöke lett ; hanem arról van szó, hogy olyan tény kerül a bí róság elé, amely a korábbi ítélet meghozatalakor nem volt ismert. Ez rettenetesen nagy különbség. Új tény nem létezik, ebből következik az, hogy pontosan az az érzésem - amit az általános vitában is elmondtam , hogy azért nem akarják használni a rendes és rendkívüli jogorvoslatokat, hogy ezek a körülmények ne derüljenek ki, ezek a körülmények ne állapíttatódjanak meg hol azért, hogy a rendőr hibázott, hol azért, hogy valaki garázda módon szétverte a tvszékház ajtaját, és kifosztotta az automatát. Mind a k ettő bűncselekmény, de természetes, hogy a rendőr a közbizalmat is szolgálja, és ha ő bűnözik, akkor súlyosabb a bűncselekmény. Azt vélem, hogy pontosan ez az igazi probléma, és nem kellene ehhez túl nagy erőbedobás, nem kellene ehhez ilyenfajta rettenetes en nagy feszültség teremtése. Hagyni kellene a magyar bíróságokat dolgozni, működni hatáskörüknek és jogkörüknek megfelelően úgy, ahogy az már kétszáz éve szokott lenni, és nem a parlamentnek korlátozni a bíróság jogkörét. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sá ndor) : Köszönöm szépen. Soron kívül két percre Répássy Róbert államtitkár úr következik. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Bárándy képviselő úr felvetésére szeretném megismételni azt, amit a törvényjavaslat általános vitájának a kezdetén elmondtam. Egyrészt a kormány támogatja a törvényjavaslatot, másrészt felsoroltam a jelenlegi ismereteinket képező semmisségi törvényeket és azok jogi megítélését. Elmondtam, hogy négy semmisségi törvényt f ogadott el 1989 óta az Országgyűlés, ezek közül egyet, az 1992ben elfogadott semmisségi törvényt az Alkotmánybíróság megvizsgált, és elvi éllel megállapította, hogy önmagában nem alkotmányellenes az, hogy az Országgyűlés jogerős bírói ítéleteket felülvizs gál. Az önök érvelése véleményem szerint ott sántít, hogy az 1989 előtti bírósági ítéletek esetében még soha nem állapította meg sem az Országgyűlés, sem az Alkotmánybíróság, hogy az összes 1989 előtti ítélet hatálya érvénytelen lenne, tehát hogy megsemmis ítették volna. Bár az Alkotmánybíróság
