Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FARKAS GERGELY (Jobbik):
495 Egy másik adat: a 1524 éves korosztályra számított munkanélküliségi ráta 27 százalék, ami jóval meghaladja a teljes népességre számított körülbelül 10 százalékos munkanélküliséget. Egy másik kortünet, tapasztaljuk szintén, hogy kitolódik az egyetemre járás ideje, és itt nem feltétlenül abban kell keresni a probléma kulcsát, hogy ezek az emberek link alakok lennének, és élvezik az egyetemista életet, még ha mindannyian örömmel tekintünk is vissza az egyetemista létre, hanem egyszerűen azért is kényszerülnek - és nem is cs ak kényszerülnek, hanem tudatos döntés részükről , hogy tovább folytatják az egyetemet, elhúzzák, amíg lehet, mert jobb esetben kiszámíthatatlan jövő vár rájuk, rosszabb esetben pedig teljesen kilátástalan, mert nem látják azt, hogy ha majd megszerzik a d iplomájukat, akkor hol tudnak elhelyezkedni. (15.40) Az is egy súlyosságra példa - és ezek a problémák egyre gyorsuló ütemben ütik fel fejüket , hogy régen még azt tapasztaltuk, hogy kimentek az egyetemisták fél évre, egy évre külföldre, és ne adj’ isten, ott ragadtak, ha annyira megtetszett nekik, de mindenféleképpen nem ezzel a céllal mentek ki. Manapság már egyáltalán nem ritka az az egyetemista, aki elkezdi az egyetemét, de már azzal a céllal, hogy ha befejezi, ő külföldön fog elhelyezkedni, nem is gon dolkodik abban, hogy esetleg Magyarországon boldogulna. És mikor erről beszélünk, hogy miért is mennek ilyen sokan külföldre, akkor könnyű erre rámondani azt - sok ember rá is mondja , hogy ennek az oka részben az oktatásból és a nevelésből hiányzó nemzet i szemléletmód, a hazaszeretet. Ez egy nyilvánvaló tény, hogy az oktatásból sajnos hiányzik ma a nemzeti szemlélet, érezzük ezt a fiatalokon, akik számára egy nemzeti ünnep teljesen kiüresedett emléknap, egy szabadnap tulajdonképpen, vagy épp érezzük abban is, hogy a határon túliakhoz nagyon sok fiatal hogy viszonyul. Általánosságban elmondható, hogy egyfajta értékválság van Magyarországon a fiatalok körében, elég csak azt említenem példaként, hogy nemzeti nagyjaink helyett ma milyenféle tévéműsorokból vála sztanak példaképeket a fiatalok. De ugyanakkor leegyszerűsítés lenne azt mondani, hogy ennek a nevelésnek a hiánya miatt mennek külföldre ezek a diákok. Szabó Dezső száz évvel ezelőtt fogalmazta meg azt a gondolatát, hogy üres hassal nem lehet Himnuszt éne kelni. És az az igazság, hogy nagyon jól ráérzett Szabó Dezső erre a dologra. Itt arról van szó, hogy nem várhatjuk el a fiataloktól azt - sajnos , hogy kötődjenek a hazájukhoz, a szülőföldjükhöz, hogyha egyszerűen a szülőföldjük nem tud nekik boldogulást biztosítani, megélhetést biztosítani. Tehát nagyon fontos az, hogy árnyaltan lássuk ezt a képet, és mindenekelőtt ne egyszerűsítsük le arra, hogy bár létezik a nemzeti nevelés hiánya az oktatásból - de nem ez az egyedüli oka. Mindezek alapján, ezen tünete k alapján szeretnénk azt elérni, hogy az alkotmány is kiemelten foglalkozzon az ifjúsággal és ez a kormány programjában, a kormány törvényjavaslataiban is mutatkozzon meg. Igazán fontos lenne, hogy elkészüljön például egy ifjúságpolitikai törvényjavaslat, amely nagy hiányossága még Magyarországnak, ugyanis nincs nálunk ilyen. És fontos lenne, hogy egy határozott stratégiai szemléletű ifjúságpolitikánk legyen, amely tényleg életcélt ad a fiataloknak, és biztosítja a lehetőséget annak érdekében, hogy ezeket a z életcélokat itthon, lemondás nélkül el is tudják érni. Arra kérem ezért a képviselőtársaimat, hogy amikor az alkotmányról döntünk, amikor az alkotmány megszövegezése fog megtörténni, akkor az ifjúság és a jövő nemzedéke kellő hangsúllyal kerüljön bele az alaptörvényünkbe, és ennek érdekében mi már a koncepcióval kapcsolatban is beadtunk egy módosító indítványt, ezt szeretném zárásként ismertetni: Felismerve azt a tényt, hogy hazánk jövőbeli sorsa nagymértékben a mindenkori magyar ifjúságon múlik, az alkot mánynak kiemelten kell foglalkoznia a jövő generációjával. Már alaptörvényünk tegye egyértelművé, hogy az állam egyik legfontosabb feladata a fiatalok számára színvonalas, hasznosítható tudást és biztos erkölcsi alapokat adó nevelés és oktatás garantálása. Ezek
