Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZALAY PÉTER (Fidesz):
492 A spanyol alkotmányt pont azért hoztam, mert a spanyol alkotmány még a tengerfenéket is rögzíti az el nem adható, ki nem sajátítható vagyontá rgyak között. Sajnos Magyarországon 198990ben az nem került bele az akkori alkotmányos gondolkodásba, hogy rögzítsenek néhány olyan vagyontárgyat, ami csak és kizárólag közösségi vagyont képezhet. Ennek lett aztán az a következménye, hogy egy felmérés sz erint 1990 és 2007 között közel 2400 milliárd forintnyi értékben adtak el - hogy ez reális értéke vagy sem, abba most ne menjük bele - állami tulajdont. Teljes mértékben osztom képviselő úr véleményét, hogy jó lenne, ha ilyen alapkérdésekben egyetértés le nne a Ház falai között, de az elmúlt nyolc év gyakorlatát ismerve kizártnak tartom, hogy egy 1 tartózkodásos közös megállapodásra tudjunk jutni. Köszönöm a szót. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Szalay Péter fide szes képviselő. DR. SZALAY PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívüli alkalom egy képviselő életében, ha részt vehet hazája alkotmányának megalkotásában. Bízom benne, hogy valamennyi képviselőtársam átérzi ennek a kérdésnek a jelentőségét. Az alkotmánynak nemcsak azért van kivételes szerepe egy nemzet életében, mert a legmagasabb szintű jogszabály, amivel egyetlen norma sem lehet ellentétes a Magyar Köztársaság területén. Egy jó alkotmány ennél lényeg esen többet kell hogy nyújtson az ország számára: egyszerre kell megtestesítenie a nemzet egységét, és rendeznie az állam és polgárai között fennálló legelemibb kapcsolatot. Az a puszta tény azonban, hogy egy országnak van írott vagy akár íratlan alkotmány a, nem jelenti azt, hogy a kérdéses ország alkotmányos berendezése biztosítva lenne. Erre kitűnő példa hazánk rendszerváltás előtti állapota, amikor bár volt írott alkotmányunk, amely deklarált is bizonyos jogokat, a hatalomgyakorlás módja semmiképpen nem volt demokratikusnak nevezhető. A rendszerváltáskor, bár az alkotmány szövege javarészt kicserélődött, a politikai kompromisszumok jegyében nem került sor új alkotmány elfogadására, jóllehet az alaptörvény maga is deklarálta ideiglenes mivoltát. Tisztelt K épviselőtársaim! Történelmi lehetőség előtt állunk. Végre leróhatjuk a rendszerváltás legnagyobb adósságát, végképp magunk mögött hagyhatjuk az előző rendszer rémképét. Lehetőségünk van rá, hogy egy olyan alkotmányt fogadjunk el, amely méltóképpen jeleníti meg az ezeréves magyar államiság azon szakaszait, amelyekre egyaránt büszke lehet minden magyar ember határon innen és határon túl is. Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tagjaként kötelességemnek érzem, hogy néhány szót szóljak a születendő új al kotmány és az európai integráció közös pontjairól is. A nemzeti parlamentek feladatai egyre fontosabbak és szerteágazóbbak az európai integrációban, hazai feladataik mellett valódi és fontos szerepet játszanak az Európai Unió életében is, hiszen a lisszabo ni szerződés jelentősen megnövelte a tagállami parlamentek ellenőrző szerepét. A szerződéshez csatolt jegyzőkönyvek megkerülhetetlenné tették az európai polgárok legközvetlenebb, legdemokratikusabb képviseletét biztosító parlamenteket az uniós jogalkotás f olyamatában. Kérem valamennyi tisztelt képviselőtársamat, hogy az új alkotmány kidolgozása során legyenek figyelemmel az előbbiekben vázolt feladatokra, és olyan szabályokat fektessünk le, amelyek lehetővé teszik a mindenkori Országgyűlés és a képviselt ál lampolgárok számára, hogy a lehető legteljesebb mértékben éljenek az uniós alapszerződések adta jogaikkal. Szeretném néhány aspektusra felhívni a figyelmet a teljesség igénye nélkül az alapvető jogok és kötelességek kategóriájában. Minden ember életét foga ntatásától kezdve védelem illeti meg. (15.30) Ennek az első szakasza a fogantatástól a megszületésig tart, tehát benne van a szülés pillanata is, és ez azért nagyon fontos, mert ha a képviselőtársaim emlékeznek rá, hogy elvesztettünk születendő
