Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
490 kinyilatkozta, hogy az egyik legfontosabb dolognak tartja - a bírák függetlenségét. Ezzel kapcsolatban szeretnék én idézni. Az előbb Répássy államtitkár úr hozta föl, hogy hogyan tudjuk a történeti alkotmányt bevonni a mostani alkotmányba, vagy mennyire időtálló ez. Ezzel kapcsolatban itt látható a kezemben ez a kö tet, “A történeti alkotmány” (Felmutatja.) , amelyből szeretnék idézni a bírói függetlenséggel kapcsolatban. Az 1492. évi X. törvénycikk - és ebből is látható, hogy milyen fejlett volt a magyar jogkultúra - kimondta: “A nyolczados törvényszékek tartása alka lmával Magyarország rendes birái személyesen legyenek jelen, kivéve, ha őket vagy valamelyiköket az ország fontos ügyei miatt valamely törvényes ok gátolná. 1. § És ugy nekik, mint helyetteseiknek és biráiknak is teljes és egészen szabad hatalmukban álljon minden, ugy előkelőbb mint alábbvaló, perlekedő részére, bármilyen rendüek, állásuak és méltóságuak legyenek is ezek, az ország régi és jóváhagyott szokása szerint, minden félelem nélkül törvényes és helyes igazságot szolgáltatni. 2. § És hogy a királyi f elség vagy a főpap urak és bárók egy birót se szoritsanak és kényszeritsenek arra, hogy valakinek kedvére a szokásokat és a közönséges birói gyakorlatot meg a törvény rendét megmásitsa vagy megzavarja.” Tehát a bírók függetlenségét már ilyen határozottan k imondta az 1492. évi X. törvénycikk, de ugyanígy utalt rá az 1566. évi XXV. törvénycikk, amely kimondta, hogy törvényes eljárást királyi parancsokkal ne háborgassanak. Vagy ezt összefoglalta nagyon szépen az 1869. évi IV. törvénycikk a bírói hatalom gyakor lásáról. Tehát ebben megvan a magyar kultúra, a jogkultúra, amit követnünk kell, és nagyon örülünk neki, természetesen ezzel valamennyi parlamenti párt egyetértett az előkészítő munka során. Fontosnak tartjuk - és az eddigi alkotmányban is benne volt - a b írósági szervezet alkotmányos rögzítését. Ezekkel és a szervezeti rendszerrel valamennyi parlamenti párt egyetértett az elmúlt húsz évben, valamennyien ismerjük azt a gyakorlatot, amelyben annyiban alakult át a bírósági szervezeti rendszer, hogy a Legfelső bb Bíróság munkájának a könnyítésére az ítélőtáblák kerültek kialakításra, és bizonyos hatáskörök ezzel átkerültek a Legfelsőbb Bíróságtól az ítélőtáblához. Ezzel valamennyien egyetértünk, és helyesnek is tartjuk, hogy a jövőben is ez benne legyen az új al aptörvényben. Felvetődött korábban, a FideszKDNP soraiban többen is jelezték - elsősorban a KDNP , hogy a bíróságok elnevezésében szeretnének változásokat, és a történelmi hagyományok szerinti elnevezéssel kívánják megjelölni a bíróságokat. Ezzel termész etesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója is egyetért, és ezt a részét mi is támogatjuk. A bírói függetlenségnek és a bíróságok függetlenségének egy nagyon fontos alapkövetelménye és nélkülözhetetlen kelléke, hogy az igazságszolgáltatás költségeit is rögzítse ez az alaptörvény, hiszen bármely kormány vagy parlamenti többség tulajdonképpen a költségvetés megadásával vagy meg nem adásával befolyásolni tudja, közvetlenül is gyakorlatilag rá tud hatni a bírósági szervezetre. Ezért lenne szük ség arra, hogy ezt valamilyen formában az alkotmányban, az alaptörvényben rögzítsük, illetve még azt is fontosnak tartanánk - a Jobbikfrakciónak volt erről egyedül véleménye, illetve inspirálása , hogy szankcióval is sújtsuk, ha ezt a kormány nem tartaná be, tehát mindig legyen biztosított meghatározott költségvetése a bíróságoknak. (15.20) Elhangzott egy 1 százalékos arány, a költségvetés 1 százaléka, ami kiindulásként nem rossz, de ez természetesen vita tárgyát kellene hogy képezze. Egy má sik nagyon fontos kellék ahhoz, hogy a bírói függetlenség meglegyen, hogy hogyan nevezzük ki a bírákat és a bírósági vezetőket. Jelenleg látszólag demokratikus rendszer működik, hiszen egyrészt maga a bírói testület, illetve a parlament, a köztársasági eln ök és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is részt vesz ebben, de a parlamenti többség kivette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kezéből a megyei bíróságok elnökeinek a kinevezését, és ezt a jogot átadta a mindenkori Legfelsőbb Bíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökét pedig a parlament nevezi ki, tehát a parlamenti többség birtokában ezt a kormányzó párt, illetve a parlamenti többség
