Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TIFFÁN ZSOLT (Fidesz):
4843 A hegyközségi közgyűléseken a szavazati jog személyes úton való gyakorlásának kötelezővé tétele jelentősen megnöveli az egyes tagokra történő befolyásgyakorlás költségét. Enne k megfelelően minden szavazati jogával élő tag közvetlenül értesülhet a közgyűlésen elhangzott felvetésekről és érvekről, és azok hatására sokkal rugalmasabban alkothat véleményt. Mind a zöldséggyümölcs, mind a borágazat szakmaközi szervezete által meghat ározott piacfejlesztési hozzájárulás megfizetésének szabályait rögzíti, illetve meg nem fizetés esetén a szankciót helyezi kilátásba, amely a piacfejlesztési hozzájárulás megfizetésének garanciális szabályait jelenti. A zöldséggyümölcs ágazatban a kiterje sztett piacfejlesztési intézkedés önkéntes meg nem fizetése esetén, míg a borágazatban a marketingjárulék céljából szedett piacfejlesztési hozzájárulás meg nem fizetése esetén kerül sor állami szerv által történő beszedésre. A piacfejlesztési hozzájárulást a szakmaközi szervezeteknek a tanácsi rendeletben és e rendeletben meghatározott feladatok elvégzésére kell igazoltan fordítani. A piacfejlesztési hozzájárulás, a végrehajtási bírság, illetve a termékpályafelügyeleti bírság, ha azt a kötelezett a teljesí tésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be. A települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 százaléka - kivéve, ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére kerül sor, ami a központi költségvetés központosított bevétele - az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (A z elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Tiffán Zsoltnak, a Fidesz képviselőjének. Képviselő úr! TIFFÁN ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt hozzákezdenék a mondandómhoz, kérem, engedjék meg, hogy elmondjam, nagyon sok mindenb en azonos a véleményem a Balogh képviselőtársam által elmondottakkal. A piaci kiszolgáltatottság minimálisra csökkentése érdekében a Magyarországon termelt, előállított, forgalmazott termékek és a gazdaságot erősítő magyar termelés védelmében szükséges igé nybe venni minden olyan eszközt, amely az adott termék piacát biztonságossá és kiszámíthatóbbá teszi. Ezért szükséges az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosítása. A mezőgazdasági termelés védelmében szükséges az olyan jogszabályok a dta lehetőségek kiaknázása, amelyek a termelői, kereskedői szemléletet pozitívan befolyásolják, és ráébresztik a piaci szereplőket az együttműködés, a koncentrált fellépés és a minőségi árutermelés fontosságára. Ezek az előnyök legfőképp a termelők érdekei t szolgálják, hiszen a magyar mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelés védelme elsődlegesen és alapvetően a termelők érdeke. A szakmaközi szervezet egy olyan korszerű, európai piacszervezési és piacszabályozási modell, amely a miniszter által elismert jogi s zemélyként jön létre, a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul, és a közös döntések érvényre juttatásával lehetővé teszi érdekeik hatékony képviseletét. Egy szakmaközi szervezet akkor minősül egy termék vonatkozásában reprezentatív szakmaközi szervez etnek, amennyiben a szervezet a tagjain keresztül a termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad részében érintett. A reprezentativitást a szakmaközi szervezetnek kell bizonyítania. A szakmaközi szervezet működésének finan ciális alapját a piacfejlesztési hozzájárulás teremti meg, amelyet közvetlenül a jogosult szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni. A szervezet hatékony működése minden szereplő alapvető érdeke. Ezért a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezetts égét, annak be nem fizetése esetén a szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági
