Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4841 információáramlást, ezzel is növelve a piac átláthatóságát. Működésük a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul, amelynek során a termelői, feldolgozói és kereskedői oldal eredményes együttműködése, a közösen meghozott szakmaközi megá llapodásaik teszik lehetővé a hatékony piacszervezést, hosszú távú, stabil árak mellett magas minőségi színvonalat és élelmiszerbiztonságot nyújthatnak a fogyasztóknak. A törvény módosítása a zöldséggyümölcs ágazat számára megteremti annak lehetőségét, h ogy az Európai Unió által meghatározott területen és témákban a szakmaközi szervezet - az ágazatot érintő probléma észlelését követően - rögtön reagálva, közvetlenül érvényesíthesse az ágazat igényét kielégítő piacszabályozó törekvéseket. Ezt a szakmaközi szervezet saját tagjaira vonatkozó szabályok előírásával teszi meg. Amennyiben a piacszabályozó eszközök alkalmazása az ágazat szempontjából hosszabb távon szükséges, úgy az Európai Unió lehetővé teszi, hogy a tagállam e szabályokat kiterjessze a szakmaköz i szervezetben tagsággal nem rendelkező piaci szereplőkre is. Az ily módon történő piacszabályozás területeit és jogi korlátait is közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabály határozza meg. Hazánkban a zöldséggyümölcs ágazatban a szakmaközi szervezetek jelen szabályozással megteremteni kívánt kiterjesztő tevékenységének erős alapot nyújt az Európai Unió szabályai szerint működő termelői szerveződések meglévő rendszere. A szabályozásba bevonni kívánt másik ágazat a szőlőbor ágazat, ahol a létrehozni kívá nt szakmaközi szervezet a közösségi jogszabályokban meghatározott intézkedések végrehajtásával kívánja az ágazat szereplőinek piaci biztonságát megteremteni, a piaci kiszolgáltatottságot a minimálisra csökkenteni. A borágazat piacfejlesztési tevékenységéne k szervezését a termelőkhöz leginkább közel álló szakmaközi szervezet hatékony és eredményes módon képes megszervezni. Amennyiben a szakmaközi szervezet erre vonatkozóan döntést hoz, abban az esetben szükséges biztosítani a tevékenység végzéséhez szükséges források közvetlen rendelkezésre bocsátását, így a szakmaközi szervezet saját döntése alapján a forrás önálló és felelős felhasználásával fogja elvégezni a jogszabályok szerinti marketingtevékenységeket. Az ágazat szereplőinek kötelező mértékű befizetései nek növekedését azonban el kell kerülni. Ennek érdekében a marketingjárulék címen megfizetett összeg levonható a bortörvény szerint megfizetett borforgalombahozatali járulék összegéből. Ez lehetővé teszi a bormarketingtevékenység hatékonyságának növelésé t, illetve biztosítja, hogy az ágazat szereplői számára a járulékfizetés maximális összege ne növekedhessen. A javaslat keretei között nincs szükség a bortörvény módosítására, és a vidékfejlesztési miniszter a felhatalmazások alapján a marketingjárulék max imális mértékét is megállapíthatja. A agrárpiaci rendtartásról szóló törvény további módosító rendelkezései a fenti célok elérése érdekében határozzák meg a piacfejlesztési intézkedés végrehajtásának szabályait, a szabályok érvényesülésének garanciális ele meit. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításának célja, hogy amennyiben környezetvédelmi bírság kiszabására olyan esemén y miatt kerül sor, amely vészhelyzet kihirdetését indokolja, úgy a kiszabott bírságbevételek teljes összege a központi költségvetés központosított bevétele legyen. Vészhelyzet kihirdetése esetén a környezetvédelmi bírságbevételek nem illetik meg sem a kisz abó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, sem azt a települési önkormányzatot, amelynek területén a bírság kiszabásául szolgáló esemény történt. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításának legfő bb oka, hogy az utóbbi időben több esetben is komoly feszültséget keltett az az eljárás, hogy a hegyközségi közgyűléseken egyes tagok képviselő útján gyakorolták tanácskozási és szavazati jogukat. Több esetben is felmerült annak a gyanúja, hogy az érintett tagok megfelelően artikulált véleményének hiányában a képviselők elsősorban saját érdekeiket követik. E módszer esetleges tömeges alkalmazása olyan helyzetet eredményezhetett, amelyben a közgyűlés döntései a tagokéi helyett valaki más érdekeit tükrözhetté k. E befolyásgyakorlási eszközzel jelen szabályozás mellett elsősorban jól koordinált érdekcsoportok
