Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
4839 És az utolsó gondolatok egyike az, hogy nyilván a kormány kivonulása a tripartit rendszerekből és a döntés magához való vonása nem más, tényleg úgy van, ez gittegyletesítés, sóhivatalosítás, ez ilye n folyamatokat jelent. És nem véletlen, hogy megjelennek az úgymond bohócforradalmak, ahol visszamenőleges visszavonást helyeznek kilátásba úgymond a megszerzett mandátumokat illetően, és ez még csak a kezdete (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a folyamatoknak meggyőződésem szerint. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Rendes felszólalásra következik Józsa István, az MSZP képviselője. Öné a szó. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök ú r. Figyeltem, figyeltem, hogy mikor kapok lehetőséget rendes hozzászólásra. Tehát így, pontosan a harmadik óra után, a negyedik órát elkezdve a vitában a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsról szóló törvényjavaslat vitája során a kormányoldal képviselői egyetlen szóval nem tudták indokolni a tripartit rendszer megszüntetését. Tehát azt, hogy miért nincs szükség a továbbiakban az Országos Érdekegyeztetési Tanácsra, a Gazdasági és Szociális Tanácsra és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumra. Amit leírtak a nem zeti gazdasági és társadalmi tanácsról, amit a most már jelen nem levő Kupcsok Lajos képviselőtársam olyan sejtelmesen feltesz nekünk kérdésként, hogy hallottunke már a tudomány szerepéről a gazdaságban, vagy hallottunke már a kamarák szerepéről, jelente m, nagyon fontosnak tartjuk, és ha erről az oldalról nézzük, akár még hasznos is lehet egy ilyen nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsnak a létrehozása, csak nem arra a célra, nem a tripartit rendszer helyett. Tehát ha akarnak egy ilyen nagy, nemzeti konz ultatív testületet, azt meg lehet kísérelni. De olyan kockázatot vállalni, hogy ezzel egy lépésben megszűnjön a társadalmi érdekegyeztetésnek a korábban nemcsak nálunk, hanem más országokban is működő rendszere, túlzottan nagy kockázat. Különös tekintettel arra, hogy ha nézzük az önök tárgyalási gyakorlatát, egyáltalán hogyan állnak hozzá az ország működéséhez, hogyan terjesztik ide az Országgyűlésbe a törvényeket: a tavalyi évben, de még erre az évre is jellemző, hogy nem a kormány hozta ide a törvényeket, amelyeket leegyeztetett volna a kötelező jogalkotási törvény szerinti menetrendben, és nemcsak a társadalom szereplőivel, hanem a kormány különböző minisztériumaival, szakágaival. Nem voltak ilyen egyeztetések. Önök bevezették azt a rendszert, hogy ország gyűlési képviselők fejedelmi jóváhagyás után behoznak ide előterjesztéseket, és egyszerűen átnyomják, átverik a parlamenten. Tehát van előzménye annak az aggodalomnak, amit mi itt, ellenzéki oldal kifejtettünk, hogy önök be akarnak hozni egy ilyen hatalmas , nagyra felduzzasztott nemzeti tanácsot. És mire fogják ezt használni? Arra, amire a tripartit rendszer működött, nemcsak hogy nem fogják használni, hanem nem is lehet. Ennek egyik oka a túlzott és nagyon sokoldalú összetétel, a másik, hogy kivonul a korm ány. Ez egy sarkalatos pont. Tehát ez a tárgyalások megszűnését jelenti. Orbán Viktor nem szeret tárgyalni, ő dönteni szeret, harcolni szeret, és a saját képére, a saját karakterére akarja szabni az ország intézményrendszerét. Ez jelen szituációban megoldh ató az ő részéről - mosolyognak kormányoldali képviselőtársaim , csak nem biztos, hogy jó lesz. És nemcsak nekünk nem lesz jó, de önöknek sem lesz jó. Tehát az, ha megbomlik egy társadalomban az összetartozás szövete, ha megbomlik az egyeztetés rendszere, ha a kormányoldal egy, a lakosság 35 százalékának szavazatára épülő felhatalmazás alapján - mert a lakosságnak 35 százaléka szavazott önökre - ilyen hatalmi politikát folytat, mint amit önök itt bő egy év alatt bemutattak, abból az következik, amire már u talt a képviselő asszony, a holnapi tiltakozások sorozata, és félő, hogy nem ez lesz az első. Ne tessék félreérteni, ennek mi önmagában nem örülünk, sajnálatosnak tartjuk, hogy ilyen feszültségeket visznek a társadalomba, és ahelyett, hogy megtalálnák a mó dját, amire példa volt ebben az egyeztetési rendszerben, hogy az ellenérdekű felek számára kielégítő megoldásokig
