Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KAUFER VIRÁG (LMP):
4836 tripartit felosztásban gondolkodni. (Dr. Józsa István: Miért nem?) Ezt az állítást a gazdaság képviselőinek összetételével szeretném aláhúzni, és várom az ellenzéki képviselőtársak reakcióját. Az Országos Érdek egyeztető Tanácsból hiányoztak a gazdasági kamarák. Kik ezek a gazdasági kamarák? 1995 és 2000 között, amikor kötelező volt a kamarai tagság, önmagában a munkaadói oldalt - hangsúlyozom, a kötelező tagságnál fogva, önmagában a munkaadói oldalt - legitimált a volna az Országos Érdekegyeztető Tanácson belül. Intézményesen nem vettek részt a kamarák ebben. Ellenzéki képviselőtársaim részéről nem hangzott el egész egyszerűen ennek a hiánya. De ha megnézzük napjainkat, az önkéntes gazdasági kamarák összetételét, fajsúlyát, a gazdasági súlya meghaladja a gazdasági érdekképviseleteknek, a munkaadói gazdasági érdekképviseleteknek külön mért gazdasági súlyát, mégsincs benne az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. (20.20) Kedves Ellenzéki Képviselőtársaim! Önök közül hár om óra alatt senki, egyetlenegyszer erre nem hivatkozott, sem a kötelező tagságú, sem az önkéntes tagságú modellre. Tehát úgy gondolom, hogy a tanács tagjainak kibővítése a gazdaság képviselői vonatkozásában igenis, rendkívül fontos. A tudomány képviselői. Szerintem kicsi ez a Magyarország, úgy nagyjából az elmúlt tíz évben mi azonos helyekre jártunk vállalkozói fórumokra. Szintén várom az ellenzéki képviselőtársaim cáfolatát, hogy ha rosszul mondom. Hallottake olyat, hogy a tudomány és a gazdaság kapcsola tát erősíteni kell? Hallottake olyat, hogy a tudomány és a vállalkozások kapcsolatát erősíteni kell? Hallottake olyat, hogy a magyar gazdaságban és a magyar vállalkozások fejlesztésében alig kapnak szerepet a tudomány különböző vívmányai, előrelépései, e lemzései? Hallottake arról, hogy az egyetemeknek, a tudományos élet képviselőinek nincs semmi intézményes kapcsolata a magyar gazdasággal? Hallottak ilyet? A javaslat ugyanakkor biztosítja a folytonosságot, amikor rögzíti, hogy a tanács tagjának kell teki nteni a gazdaság képviselői és a munkavállalói érdekképviseletek között azokat, amelyek a törvény hatálybalépésekor az OÉT tagjai voltak. A tanács működéséből kiemelem, hogy a napirendjére kerülő ügyekben konzultációt folytat, véleményt nyilvánít, állást f oglal, javaslatot tesz, ajánlásokat fogad el, és saját működéséről határozatokat hoz. És van egy nagyon fontos eszköze, és önök ezt nem mondták: a nyilvánosság. Miért kerülik el a nyilvánosság fogalmát, illetve a jelentőségét? Az oldalak megfogalmazhatják a saját álláspontjaikat, kifejthetik a véleményüket. Ennek a nyilvánosság eszközeivel érvényt, erkölcsi súlyt, gazdasági súlyt, ha úgy tetszik, politikai súlyt tudnak szerezni. Miért nem említették a nyilvánosság szerepét? Köszönöm szépen. (Taps a kormányp ártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Kaufer Virág, az LMP képviselője. KAUFER VIRÁG (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Egy mondat erejéig visszautalnék polémiámra Aradszki képviselőtársammal a munka törvénykönyvé nek - ahogy ön is mondta - 17. §ára utalandó. Van egy nagyon fontos különbség az önök előterjesztésében, ami a munka törvénykönyvében ezután, ha ez elfogadásra kerül, nem fog szerepelni. A jelenlegi munka törvénykönyve szövege szerint a kormány az Országo s Érdekegyeztető Tanácsban lezajlott viták és konklúzió alapján hozza meg a minimumbérre vonatkozó rendeletét. Az új szöveg szerint a kormány meghozza a minimumbérre vonatkozó rendeletét, anélkül, hogy akár még az önök által létrehozott nemzeti gazdasági é s társadalmi tanáccsal való egyeztetést is figyelembe kellene vennie.
