Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SCHEIRING GÁBOR (LMP):
4828 szervezeteket, akiket be akarnak ültetni, hány KEHIvizsgálat lehetetlenítette el a munkájukat az elmúlt egy évben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Abban egyetértünk, hogy a helyzet bonyolult, csak érdemes lenne különbséget tenni érdekkonfliktus és érdekkonfliktus között - ennyit mondtam, nem többet. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Józsa István, az MSZP képviselője. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr, és k öszönöm László Tamás képviselőtársamnak is, hogy őszintén beszélt. Ő azt mondta, hogy egy autonóm testületre van szükség, és intézményes reformokat akarnak, ezen folyik a harc. Tehát szét akarnak zúzni egy, a fejlett világban működő tripartit érdekegyeztet ő rendszert, és létre akarnak hozni egy autonóm testületet, amely összetétele alapján lényegében egy felsőház. Amint már a korábbi hozzászólásomban is mondtam: parlamentnek itt van ez a Ház, ez az egykamarás parlament. Amit önök most tenni kívánnak intézmé nyes reform címén, az egy felhígítása a korábbi Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, és gyakorlatilag egy olyan összetételt hoznak létre, ahol azokról a kérdésekről, amelyek egyegy évben döntést igényelnek, félő, hogy képtelenség lesz dönteni. Tehát az élet valóban olyan sokszínű, ahogy ön mondja, csak kellenek bizonyos fórumok, ahol az élet menetére döntő hatást gyakorló, a munka és a vállalkozások, munkaadók világának mindennapjait, következő életét alapvetően meghatározó egyeztetések, tárgyalások lefolyta thatók, és erre az önök által elképzelt tanács egyszerűen alkalmatlan. Valamire lehet, hogy alkalmas, nemzetpolitikai elképzelések, stratégiák, különböző társadalmi modellek megvitatására, de arra, amire a munkabékéhez szükség van, ez nem alkalmas. Ez egy álca, amit ön elmondott, arra, hogy Orbán Viktor meg akar szüntetni egy számára kényelmetlen érdekegyeztetési szisztémát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Scheiring Gábor, az LMP képviselője. SCHEIRING GÁBO R (LMP) : Köszönöm a szót. Én is László Tamás képviselőtársammal vitatkoznék. Való igaz, hogy meglehetősen nagy távolságból indulunk. Egészen képmutató az a hozzáállás, hogy ön hivatkozik a tőke és a munka közötti együttműködésre, mikor ezzel a húzással önö k egy dolgot tesznek - mint ahogy az egész munkaerőpiaci intézkedési csomagjuk egy dologról szól , a két világ közötti együttműködést fölrúgják. Alapvető igazság az, hogy a XX. században e között a két nagy társadalmi csoport között voltak alapvető konfl iktusok, függetlenül attól, hogy ki olvasott Marxot, ki olvasott keresztényszociális szerzőket, ki olvasott szociálliberális szerzőket, és ki olvasott olyan tradicionális konzervatív szerzőket, akik felismerték ezt az alapvető érdekkonfliktust. Ugyanis a X X. század kapitalizmusának ez volt az alapvető érdekkonfliktusa, ahogy a mai társadalomnak is ez az alapvető érdekkonfliktusa. (19.50) Más kérdés az, hogy jelenleg ebben a konfliktusban a munkavállalók vesztésre állnak. De nem azért állnak vesztésre, mert nincs ez a konfliktus, hanem azért állnak vesztésre, mert az a nemzetállami keret, amin belül ezt a meccset legalább döntetlenre ki lehetne hozni, egész egyszerűen elpárolgott. Onnantól kezdve, hogy a tőke szabadon áramlik globálisan, sokkal nehezebb nemze tállami paktumokkal, nemzetállami konszenzussal kialakítani egy olyan gazdasági rendszert, amelyben ugyanúgy figyelembe veszik a munkavállalói, mint a munkáltatói érdekeket. Ennek a nemzetgazdasági paktumnak volt az alapvető fóruma az a tripartit rendszer, amit Magyarországon az Érdekegyeztető Tanács jelenített meg. Önök azzal, hogy ezt zárójelbe teszik és gyakorlatilag egy felsőházzal kívánják lecserélni, épp azt mondják, hogy az amúgy is vesztésre álló
