Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János):
4807 való visszakerülés lehetőségének az intenzifikálását teremtse meg. Hát akkor, ha még azok at az érdekképviseleti szerveződéseket is likvidálják, lenullázzák, amelyek ebben némileg befolyást gyakorolhattak volna, nyilván belátható, hogy milyen irányba haladhat ez a történet. A kormány kivonul ebből a folyamatrendszerből. Eddig a hárompólusú, tr ipartit elvű rendszerben megszülethettek a közös döntések, a munkaadók, munkavállalók megegyezhettek, és a kormány legitimizálta a történetet, aszerint döntött. Most ők egymás között beszélgethetnek, konzultálhatnak, javaslatokat tehetnek egymásnak, nyomon követhetnek dolgokat, megvitathatnak bizonyos ügyeket, a megtárgyalás szintjéig eljuthatnak, és ennyi. Ennyi. És ezt tehetik nemcsak a munkaadók a munkavállalókkal karöltve, hanem a civilekkel kiegészülve, a tudomány szerepvállalóival, a kamarákkal mint k öztestületekkel, vagy éppen az egyházak képviselőivel együtt. Így el lehet gondolni, el lehet képzelni, hogy a munka világát érintő alapvető kérdések tekintetében egy ilyen szélesített közegen belül hogyan és miképpen lehet célirányos, érdemi tevékenységet folytatni. Nyilván nem is ez a cél, hiszen kormányrendeletek keretei között kialakítanak olyan helyzetet, ahol majd a kormány dönt alapvetésekről. Milyen alapvetésekről? Mondok néhány példát. Eddig az volt a jellemző, hogy akár a minimálbér tekintetében, akár a szakmunkásminimálbér vonatkozásában, akár a szakmai feladatok ellátásához szükséges képzettségi minimumok tekintetében, akár a gazdaság helyzetéből fakadó igényekhez illesztett munkavállalói csoportok nagyobb létszámú leépítéséhez kapcsolódóan az O ÉT keretei között születtek egyeztetések és egyezségek. Most ez a törvény azt hordozza magában, hogy ezek a döntések egy kormányrendelet keretei között majd megfogalmazásra kerülnek, és felhatalmazást kap a kormány arra, hogy ezekben az ügyekben eljárjon. Ez a társadalmi érdekegyeztetés szélesítésének, megerősítésének az új rendszere? Ez a nemzeti együttműködés új rendszere? Ezt hozza a fülkeforradalom? Én azt gondolom, hogy ez nem egy jó pálya, ez nem egy jó út. Ha egy nagyobb, egy szélesebb társadalmi érd ekegyeztetést kíván a jelen kormány életre hívni, semmi akadálya ennek, de hagyja meg annak a lehetőségét, hogy az olyan típusú kérdésekben, a munka világát, a gazdaságot érintő alapvetésekben, alapvető ügyek tekintetében azok hozzanak megfelelő típusú dön téseket a kormánnyal együtt és karöltve, akik ezt látják, akik ennek megélői, idézőjelbe tetten “elszenvedői”. Nem akarok még részletesebben belemenni a történetbe, hogy közjogi szempontból is megkérdőjelezhető mindaz, ami zajlik, mert az OÉTben a kormány az egyik konzultatív résztvevő volt a három fél közül, ezzel szemben most a nemzeti gazdasági társadalmi tanács nem lesz több, mint a kormány és az Országgyűlés, de inkább a kormány tanácsadó testülete. A jogosultságait már nem akarom újra elmondani, mert nincsenek. A véleményalkotástól a javaslattételig, az ajánlásig… Határozatot is hozhat, igen, hogy el ne felejtsük, tényleg, hozhat, abban, hogy ha van saját költségvetése, akkor azt hogyan használja fel. Hát ez, mondjuk, nagy kisugárzó erővel bír a társa dalom egészére! Soksok olyan kérdés vethető fel, ami a szereplőknek, a résztvevőknek és a döntési rendszereknek, a döntés jogosítványának a kérdését hozza magával, a konzultatív döntéshozatal, a konszenzusos döntéshozatal kérdését, vagy épp azt, hogy hogy an és miképpen kell megegyezni abban, hogy egyáltalán döntések születhessenek. Teljesen tisztázatlan, teljesen kiforratlan, hiányos és végiggondolatlan a történet. Megítélésem szerint hemzseg a kodifikációs hibáktól, éppen ezért nem is fogadható el. Mondha tom nyugodtan, elfogadhatatlan. Valódi társadalmi párbeszéden alapuló érdekegyeztetés helyett egy rendi alapon működő - nem mondhatok mást - királyi tanácsot állít fel. Hát, erről szól ez a törvénytervezet. Dicséretes. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Ta ps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) :
