Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ROMÁN ISTVÁN (Fidesz):
4803 majd, ha megegyeznek, ha nem egyeznek meg, dönt, ahogy akar. Nem, nem az Országos Érdekegyeztető Tanács, hanem a teljes magyar érdekegyeztetés színpadán lév ő tripartit rendszer szétzúzásáról szól ez a törvénytervezet. Példaként mondom a Munkaerőpiaci Alapot felügyelő testületet is, amely a munkaadói és a munkavállalói befizetésekből származó alap pénzügyi felhasználásáról döntött. Hát persze most, hogy majd széthordják a Munkaerőpiaci Alapot, a MAT felügyeleti jogosítványai is szükségtelenné válnak ilyeténképpen. A munkaadók és a munkavállalók persze majd ugyanúgy befizethetnek, csak a befizetett pénzeik utáni jogbiztonságon alapuló juttatásokhoz nem juthatn ak majd hozzá, mert azt másik törvény keretei között fogják elvenni tőlük. Ilyen értelemben nyilván ilyen testületekre semmi szükség, de megcsinálják ezt helyben is, regionális, megyei szinteken is, példaként a munkaügyi tanácsokkal, amelyet még nem is e t örvény keretei között, hanem egy másik törvény, az egyes munkaügyi tárgyú törvények keretei között hoznak be, és ott szüntetik meg. Azt szeretném tehát mondani, amit a bizottsági ülésen is mondtunk, hogy ez nem más, mint az érdekegyeztetés rendszerének len ullázása, szétzúzása. Ha igazából nemzeti együttműködést akarnának, ha érdeket akarnának egyeztetni, akkor komolyan vennék azokat a javaslatokat, amelyek arról szólnak, hogy ha egy ilyen nemzeti gazdaságitársadalmi testületet, tanácsot kívánnak életre hív ni, akkor ettől elkülönülten egy üzletigazdasági tanácsnak is kellene működni, nem ad hoc jelleggel, hanem rendszeresen. Ezt módosítóba is belefoglaltuk. Köszönöm a megtisztelő figyelmét, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Kösz önöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adok szót. Elsőnek Román István képviselő úrnak adok lehetőséget rendes felszólalásra, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! ROMÁN ISTV ÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány néhány nappal ezelőtt benyújtotta a Magyar Országgyűlésnek a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsról szóló T/3359. számú törvényjavaslatát. A tervezet javaslatot te sz a gazdaságpolitikai és társadalmi egyeztetések megújítására. Amint az elhangzott az államtitkári expozéban is, a jelenleg párhuzamosan működő Országos Érdekegyeztető Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, valamint Gazdasági Érdekegyeztető Fórum helyett kívánja a kormány létrehozni az új egyeztető testületet. Meg kívánja szüntetni az átfedéseket, a korábbiakkal ellentétben egyértelmű törvényi kereteket kíván teremteni az egyeztetési folyamatoknak. Nem utolsósorban egy nyakig eladósított országban figyelem mel kíván lenni a költséghatékonyságra is. Tisztelt Országgyűlés! Egyegy újszerű törvényi kezdeményezés nyilvánvalóan arra indítja a közélet szereplőit, hogy körüljárjuk a tervezett változásokat. A magam részéről az általános vitába bekapcsolódva elkövetk ezendő hozzászólásomban a törvénytervezet betűiben rejlő szándékokat és a nemzeti gazdasági és társadalmi tanács tervezett működését illetően néhány olyan alapvetést szeretnék megfogalmazni, ami véleményem szerint közelebb visz a tisztánlátáshoz, és a megú jító szándékokat is pontosabban körülrajzolja. 1. számú alapvetés: a törvénytervezet lehetőséget nyújt a korábbiaknál szélesebb konzultációra. Mint ez a törvénytervezetből is kitűnik, a korábbiakhoz képest bővülő létszámmal fog működni az új egyeztetési fó rum, a nemzeti gazdasági és társadalmi tanács. A korában az OÉTben működő hat szakszervezeti tömörülés és kilenc munkaadói érdekképviselet mellett újabb szereplők jelennek meg az új tanácsban. Külön üdvözlendőnek tartom a gazdasági kamarák megjelenését, u gyanis ezáltal a hazai gazdasági élet szereplői még jobban részeseivé válhatnak az egyeztetési folyamatoknak. Így talán a vállalkozások irányában megfogalmazott ajánlások megvalósulása is sikeresebb lehet, az OÉTben ez nem mindig sikerült. Ugyancsak üdvöz lendő, hogy a tudományos élet szereplői is meghívást kapnak - például a Magyar Tudományos Akadémia , ez további megerősítését jelenti az itt született ajánlások,
