Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PŐSZE LAJOS (független):
481 Kezdeném a konkrétumok sorát azzal, hogy javasolnám megfontolni, már magába a preambulumba ke rüljön be az, hogy a mindenkori magyar kormányoknak és államnak soha el nem múló felelőssége van a világ különböző részein élő magyarok iránt. Ez hátrébb van. Ez az elv az úgynevezett alapvető rendelkezésekben van megemlítve, de véleményem szerint - és val ószínűleg ezt sokan osztják - ez egy olyan súlyú kérdése a magyarság létének, múltjának, jelenének és jövőjének, amelynek a preambulumban van a helye. Ugyanígy szeretném azt, hogyha az úgynevezett alapvető rendelkezési részben Magyarországnak az európaiság át kicsit széjjelválasztanánk magától az Európai Uniótól mint intézménytől. Miről van szó? Nyilván nem arról van szó, hogy szembeállítanánk a két dolgot, hanem a jelenlegi megfogalmazásban az európaiság Magyarországnak az európai kultúrához, történelemhez, akár csak fizikai léthez való viszonya - úgy tűnik - úgy van átvezetve, minthogyha ez elválaszthatatlan dolog volna az Európai Uniótól. Holott világos, hogy Magyarország az Európai Unió nélkül is Európa szerves része kulturálisan, történelmileg, és lehet, hogy Európai Unió nem lesz tíz év múlva, de Magyarország akkor is az európaiság eszméje mellett kell hogy működjön, és a voksát oda tegye le. Tehát ennek a megfogalmazását javasolom kicsit körültekintőbben elvégezni; nem ugyanaz az Európai Unió, amelyben most benne vagyunk, és Magyarország európaisága. A 6. pontban foglalkozik az előterjesztés a honvédelem kérdéseivel. Nagyon szép, jó dolgokat tartalmaz ez a pont, de egy dolgot hiányolok, nevezetesen: valahogy a jogos önvédelem elvének a megemlítését. Ez s ehol nem szerepel az alkotmányban, én legalábbis nem találtam az előterjesztésekben. Az előkészítőket, illetve az ebben részt vevőket szeretném erre biztatni, hogy vizsgálják meg, hogy a jogos önvédelem hova kerülhet be. A 7. pontban védjük a családokat, k ésőbbi pontokban védjük a gyerekeket, a családokon belül a férfinő alkotta családot, erről már volt szó, ez rendben van. Egyfajta családot nem nevesítettünk, és ezt javasolnám, hogy tegyük meg, a gyermeket nevelő családot - így, tehát ezt a fogalomalkotás t. Tehát nem az a cél csak, hogy férfi és nő házasságot alkosson, eggyel tovább kell lépnünk. Gyermekeket nevelő családot alkosson a férfi és nő; ezt megint javaslom valahol megfogalmazni. Mert önmagában a gyerekvédelemről egy későbbi részben esik szó, és ott már nincs meg ez a szerves összekapcsolás a családdal. Egy viszonylag egyszerű, technikainak tűnő dolog a következő javaslatom. Jelenleg négyévente vannak választások. Mély meggyőződésem, hogy a magyar demokrácián nem esne csorba, ha ötévente volnának parlamenti választások. Kérem szépen, lassan eltelt egy év, be sem tudunk még indulni. Hát egy csomó mindenben még a kormány nem tudja, hogy melyik ujját harapja, őszre fog egy jó pár olyan törvény még talán elkészülni, amivel nagyjából feláll egy új admin isztráció. És nagyon jól tudjuk, hát 20 év tapasztalatunk van már, eltelt körülbelül négyöt választás, az utolsó félegy év óhatatlanul is a választási kampány jegyében telik, marad másfélkét év a munkára. Nem a pénzspóroláson van a lényeg itt, hogy azér t legyenek ritkábban választások, mert ezzel meg lehet egy kis pénzt spórolni. Maga az államadminisztráció, a lakosság nem bírja, a vállalatok nem bírják, hogy négyévente teljesen új irányba orientálódjanak. Ez egy fantasztikus pluszköltséggel és lekötötts éggel járó dolog. Tehát még egyszer mondom: szerintem ötévente bőven elég volna választásokat tartani Magyarországon. (14.40) Szeretnék a mondanivalóm fő pontjához, a Magyar Nemzeti Bankhoz kapcsolódni. A jelenlegi előterjesztésben az szerepel, hogy a Magy ar Nemzeti Bank tevékenységét külön törvényben szabályozzák. Ez nem elegendő, kérem szépen, mert az, hogy egy külön törvény szabályozza a monetáris politikáját - ugye, pontosan így szól az előterjesztés , ez nekünk, a parlamentnek nem biztosítja azt, amit szeretne ez a parlament elérni, nevezetesen, hogy a parlament kontrollálni tudja a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját. Ezért ide egy lényeges és markáns módosítást javaslok. Ezt a módosító javaslatomat egyébként már be is nyújtottam, aminek a lénye ge a következő volna, amit az alkotmányban már ki kellene mondani, tehát nem elég külön törvényben meghatározni, hogy
