Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4799 fórumok helyett a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre. Az új testület javaslataival, állásfoglalásaival, elemzé seivel, véleményeivel segítené a legfontosabb gazdasági és társadalmi döntések meghozatalát. Az új típusú társadalmi párbeszéd fórum létrehozására azért is szükség van, mert az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az érdekképviseletek elsősorban a kormánytól várják, várták érdekeik megfelelő révbe juttatását, miközben a konszenzusra való törekvés az elmúlt időszakban nem igazán érvényesült. A gyakorlati tapasztalatok alapján alig érzékelhető a munkáltatói és munkavállalói oldal kezdeményező, javaslattevő szere pe az OÉTben. Jellemző viszont az OÉTre, hogy szinte kizárólag a kormányzati oldal által készített előterjesztések képezik a plenáris ülés és a bizottságok ülésének napirendjét. A másik két oldal önálló előterjesztést a legritkább esetben sem tett. Sok e setben az oldalak az előterjesztésekkel kapcsolatban nem alakítottak ki egységes álláspontot, egyes tagszervezetek nem is képviseltették magukat a bizottsági üléseken. Megállapítható sajnos, hogy a bizottsági munka színvonala a kívánatosnál is alacsonyabb annak ellenére egyébként, hogy a 2010. évben az előző kormányzat döntése alapján az OÉT közvetlen költségvetési támogatása közel 2 milliárd forintra, 1,7 milliárd forintra emelkedett. Nem hagyható figyelmen kívül, amikor a rendszer átalakításáról van szó, hogy az OÉT tagjainak legitimációja folyamatosan napirenden van, az összetételére és a működésére vonatkozó kritikák mind munkáltatói, mind pedig munkavállalói oldalról fennmaradtak, a legtöbb résztvevő ezért egyébként elismeri, hogy az OÉT mindenképpen re formra szorul. A mikéntben természetesen már vannak véleménykülönbségek. Viszont azt is ki kell emelni, hogy az Alkotmánybíróság 2008ban a kormányzati felelősség elvének érvényesítése okán az OÉTnek biztosított egyetértési jogokat alkotmányellenesnek min ősítette. Mindezek ismeretében a gazdasági és társadalmi párbeszéd új intézményrendszerének kialakítása keretében a jelenleg párhuzamosan és sok esetben egymás feladatkörét illetően is átfedő központi koordinációs egyeztetési fórumok összevonása mellett je lentősen ki kell szélesíteni az egyeztetésben részt vevők körét, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl elsősorban a gazdasági kamarák, a civil társadalom, a tudományos élet és a határon túliak képviseletével, valamint a történelmi egyházak bevonásával. Az új keret lehetőséget teremt a gazdaságot és társadalmat érintő nemzetpolitikai irányokról, azok aspektusairól a jelenleginél jóval szélesebb és sokoldalúbb konzultációs mechanizmus működtetésére. A felállítandó testület küldetése a gazdasá g és a társadalom átfogó fejlődését érintő országos ügyek és ezekben kialakítandó, kormányzati cikluson átívelő nemzeti stratégiák megvitatása, a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az ehhez illeszkedő társadalmi modell kidolgozásának megv alósítása és előmozdítása, a szervezett civil társadalom, a gazdasági szféra, a tudomány, a történelmi egyházak képviselőinek bevonásával, az uniós gyakorlat figyelembevétele mellett. A társadalmi egyeztetés új keretei között ennek megfelelően az egyezteté sek fő szereplői a testület tagjait delegáló szervezetek lesznek, annak munkájában az állam, vagyis a kormányzat képviselői csak állandó meghívottként, a társadalmi partnerség elvének mentén vesznek részt. Az oldalak igényeinek összehangolásával a partners ég elve mentén egységes álláspont kialakítására kell törekedniük, a mindenkori kormánynak viszont kötelessége a tanács álláspontját konzultációs lehetőség biztosítása mellett meghallgatni és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni a jogszabályi körn yezet kialakításáról. Lényeges elem, hogy ennek érvényesülése érdekében a javaslat szerint a kormány minden évben köteles beszámolni az Országgyűlésnek a tanács iránymutatásainak, állásfoglalásainak hasznosulásáról és hasznosításáról. (17.40) Fontos kiemel ni: a létrejövő testület teljes autonómiával rendelkezik, amelynek biztosítéka, hogy a javaslat csak a szervezet kereteit jelöli ki a működés tekintetében, nem kívánja részletesen
