Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
4742 Pontosan azért van a kvóta, hogy a költségvetés lehetőségéhez képest szépen, lassan vezessük ki a problémát, lehetőleg úgy, hogy a teher egy jelentős részét a bankok is viselik. Ha azt a megoldást választanánk, amit önök akarnak, pont azért, mert devizaalapú hitelekről van szó, és mi mondjuk azt tennénk, hogy a külföldi bankoknál a devizaforrást kiváltjuk hazai forintforrásra, akkor a külföldi bankok dörzsölnék a kezüket, hazavinnék a devizaforrásokat, örülnének, hogy mentesítettük őket ez alól, és onnantól kezdve a magyar adófizetők és a magyar betétesek vállalnák a terheket. Ezt jelenti a Jobbik javaslata (Z. Kárpát Dániel: Nem ezt jelenti!) , tisztelt képviselőtársaim, ezért mondom én, hogy ez a bankkonszolidáció, amit viszont mi nem szeretnénk. (Z. Kárpát Dániel: Nem ezt jelenti! - Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra Baráth Zsolt képviselő úr következik, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képvisel ő úr! BARÁTH ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, kevés lesz a Jobbiknak ez a fennmaradó négy és fél perc, úgyhogy nagyon szívesen vennénk, ha a KDNP felajánlaná nekünk a 14 perc 6 másodpercét, ugyanis én is három oldallal készültem, így sűrűn telegépelve. Ne beszéljünk bankkonszolidációról, akkor beszéljünk bankvédelemről. A kormány otthonvédelmi akcióterv néven ismertetett anyaga világosan mutatja, hogy a végrehajtó hatalom meghódolt a globalista pénzügyi körök spekuláns profitérdekei el őtt. Választott: nem a nyomorgó, fizetésképtelen polgárai érdekeit védi a jövőben, amiért eddig sem tett sokat, hanem éppen azok érdekeit szolgálja készségesen, akik a mizériát előidézték, és folyamatosan profitálnak belőle. A pénzügyi érdekkörök érdekérvé nyesítő képességük által tehát sikeresen zsarolják és irányítják az ország kormányát, nem engednek profitelvárásaikból, és képtelenek veszteségeket elszenvedni. A kormányzat egy évet felölelő, halogató taktikája mögött nem lehet nem észrevenni a “bankadó” okán csekély anyagi, ám óriási presztízsveszteséget szenvedett bankok kárpótlásának szándékát. Mivel egy év alatt a kamatok százmilliárdokkal növelték az adósságállományt, a mesterségesen keletkezett, nagymértékű banki többletveszteség terhére pedig a bank ok könnyedén diktálhatták a feltételeket. Egy év alatt csupán az adminisztratív eszközökkel felhalmozott kamatokból több hasznuk keletkezett, mint amennyi különadót kirótt rájuk a magyar kormány. Vagyis nem taktikai hiba volt a kormányzati döntések halogat ása, hanem egy tervszerű pénzügyi és gazdasági stratégia alapeleme. Nézzük akkor az akcióterv első pontját, ami 2014. december 31ig 180 forintban rögzíti a svájci frank árfolyamát, a második pont pedig feloldja az árverezési moratóriumot. Ebből kifolyólag először csak nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezésére lesz mód. A bankok pedig írásos ígéretet tettek arra, hogy egy bizonyos kvótarendszer szabályai szerint árverezik majd a lakásokat, vagyis a lakáspiac hiénái részletekben, korlátozottan szer ezhetik csak meg a bajbajutottak ingatlanjait. A fenti két pont szolgálná effektíve a devizahitelesek érdekeit, de fogalmazzunk pontosan: a fizetőképes devizahitelesekét, a többieknek marad egy illuzórikus ígéret és teljesíthetetlen feltételekhez kötött jö vőkép. A kormány azon bankok képviselőivel alkudozott, amelyeket a PSZÁF keresetére a Fővárosi Bíróság április végi ítéletében tisztességtelen szerződések ügyében elmarasztalt. A bíróság állást foglalt a szerződő felek egyenjogúsága mellett, érvénytelenné nyilvánította a tisztességtelen banki szerződésfeltételeket, és ezzel utat nyitott a közérdekű igényérvényesítés, azaz a kártérítés előtt is minden olyan ügyfél esetében, akinek a pénzügyi szolgáltatók hátrányt okoztak. (13.10) Magyarország kormánya nem te kinti egyenjogú félnek a bajba jutott adósokat, amit az bizonyít, hogy érdekképviseleteiket, valamint a szociális szféra szakértőit meg sem hallgatta.