Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4708 Tisztelt Képviselők! Az árfolyamkorlát bevezetése révén a s zerződés szerint törlesztő devizahiteles háztartások hiteleinek árfolyamingadozása megszűnik, illetve havi törlesztőrészleteik is csökkennek. A havi törlesztőrészletek meghatározásához a hitelező egy rögzített árfolyamot használ, ami a svájcifrankhiteles ek esetében 180 forint/svájci frank, az euróhitelesek esetében 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 200 forint/ 100 japán jen. Az adós 2014. december 31éig ezen árfolyamok szerint fizetheti a havi törlesztőrészleteit. A törlesztőrészletekben felmer ülő különbség összege, ami a rögzített és a tényleges árfolyam közötti eltérésből fakad, az úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, tehát az itt felhalmozódó összeg továbbra is az adós kötelezettségét jelenti. A gyűjtőszámlán halmozódó hitel forintalapú, a magya r bankközi kamatláb alapján kamatozik, valamint finanszírozása a hitelező feladata. Szeretném egyértelműen kihangsúlyozni, hogy ez a program, vagyis az árfolyamrögzítés az adósok számára önkéntes alapon működik. A belépéshez szükséges feltételek tartalmazz ák többek között, hogy az adós természetes személy legyen, jelzálogalapú hitellel rendelkezzen, az ingatlan adásvételekor meghatározott értéke kevesebb legyen 30 millió forintnál, és az adós nem lehet 90 napnál hosszabb fizetési késedelemben. A gyűjtőszáml a teljes összegére az állam garanciát vállal, aminek a fejében a hitelintézetek garanciadíjat fizetnek. Tisztelt Ház! A lakáshitelezés és a pénzügyi, gazdasági válság kapcsán a kormánynak egy súlyos és rendkívül összetett problémahalmazzal kellett szembené znie. Tisztában voltunk azzal, hogy egyszerre számos területen szükségesek az intézkedések a helyzet kezeléséhez, tisztában voltunk azzal is, hogy ezek közül egyes intézkedéseknél a gyorsaság az elsőrendű szempont, míg más területeken a kiérlelt, hosszú tá rgyalások eredményeként létrejövő megoldásoknak van létjogosultsága. Az árverési és kilakoltatási moratórium az előbbiek közé tartozott, ez lett az azonnali kríziskezelés területe. Ugyanakkor tisztában voltunk azzal is, hogy az árverési és kilakoltatási mo ratórium egy tipikus válságkezelő intézmény, hosszabb távon ezért csak olyan szabályozással lehet felváltani, és olyan szabályozást lehet felvállalni, amely nem képezi akadályát a hitelezői igényérvényesítésnek. Ha nem tér vissza fokozatosan a jogrendszer a tartozások behajtásának állami kényszerrel való biztosításához, akkor ez komoly jogbiztonsági tényezőt jelent, másrészt nehezíti a gazdasági kilábalást, és nem utolsósorban azokat a családokat is sújtaná, amelyek a jövőben szeretnének lakásvásárlásukhoz hitelt felvenni. A kormány ezért - ahogyan ezt már többször is jelezte a devizahiteles intézkedéscsomag előkészítése során - feloldja a kilakoltatási moratóriumot, ugyanakkor az ingatlanpiac védelme és a szociális helyzet kezelése érdekében árverezési kvót arendszert vezet be, nem következtek be még ugyanis annak a feltételei, hogy az úgynevezett bedőlt hitelek fedezetét képező ingatlanokat tömegével lehessen értékesíteni. Egyfelől ez családok ezreit hozná nagyon nehéz helyzetbe, másfelől pedig ez a devizahi tellel nem rendelkezőket is sújtaná a tömeges eladások által okozott lakásárcsökkenésekkel. 2011. július 1je és 2011. szeptember 30a között kizárólag a magas értékű ingatlanok árverezhetők el, amelyek hitelfelvételkori értéke meghaladta a 30 millió forin tot, és a hitel értéke meghaladta a 20 millió forintot, valamint a kilakoltatási moratóriumot is ezekre a területekre szünteti meg a javaslat. 2011 negyedik negyedévétől pedig életbe lép a javaslat szerinti kényszerértékesítési kvóta, amely azt határozza m eg, hogy a hitelező a fedezeti ingatlanállományának hány százalékát adhatja át kényszerértékesítésre. Az idei év utolsó negyedében azoknak az ingatlanoknak a 2 százaléka árverezhető el, amely ingatlanokat 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitel terhe l, ezt követően pedig a negyedéves kvóták 3 százalék, 4 százalék és 5 százalék lesznek 2012ben, 2013ban és 2014ben. 2015től megszűnik a kvótarendszer. Meg kell továbbá említenünk azt is, hogy a kormány kezdeményezi a devizaalapú jelzáloghitelezés újbó li lehetővé tételét a hazai jogszabályok uniós előírásokkal való összhangjának megteremtése érdekében. Ezt tartalmazza a benyújtott javaslat. Ugyanakkor a potenciális pénzügyi stabilitási veszélyek elkerülése érdekében mindez szigorú prudenciális és fogyas ztóvédelmi szabályokkal kell hogy párosuljon. Abban az esetben vehető majd fel a devizaalapú jelzáloghitel, ha
