Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Határozathozatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KISS PÉTER, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4695 növekedésnek az ütemét megőrizzük. Ennek következtében a feldolgozóiparban 5,5 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma az első negyedéves adatok szerint. A kormány a gazdaság fellendítésének é s a válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszközének tekinti tehát, ahogy mondtam, a foglalkoztatottság növelését, ezzel egyidejűleg a munkanélküliség arányának a leszorítását. Ennek kiemelkedő eszköze a direkt munkahelyteremtés, amely 2011ben dupla forrással és a kkvk számára egyszerűbb, hozzáférhetőbb formában állt rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy ez meghaladja a most előttünk fekvő törvényjavaslat kereteit, ennek a részleteit nem fogom ismertetni, a Házban erről többször volt szó. Friss és a ktuális információ lehet, ezért ezt megosztom, illetve aktuális inkább, mint friss, hiszen egy május végi döntés keretében 372 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban. Nagyon fontos, hogy több mint 3 ezer új munkahely kialakításához és ezek en a munkahelyeken 2400nál több álláskereső foglalkoztatásához nyertek el támogatást. Ha össze kellene foglalni röviden a foglalkoztatáspolitikai célokat, akkor azt kellene mondani - és ennek a szellemét kellene ezeknek a törvényjavaslatoknak is vinni, és azt gondoljuk, hogy a benyújtott törvényjavaslat, amiről tárgyalunk, segít ebben , hogy munkahelyeket megőrizni, gyorsítani a gazdasági növekedést, sikeresen, átgondoltan lebonyolítani a Széchenyitervet, amely kis- és közepes vállalkozások számára segít , hiszen a magyarországi foglalkoztatottak nagy része ehhez a szektorhoz kötődik, támogatni azokat a termelő nagyvállalatokat, amelyek országunknak a világszínvonalhoz való tartozását segítik, és új munkakultúrát honosítanak meg a vidékfejlesztési stratégi a mentén, majd egy felfelé ívelő pálya lehetőségét kihasználva segíteni a mezőgazdasági foglalkoztatást és az ahhoz kötődő feldolgozóiparban való értékteremtő munka lehetőségét. Differenciált felnőttképzés, átképzés, amelynek egyik formája segíti a szakmas zerzést, másik formája segítheti az alapvető készségekben való jártasságot. Tulajdonképpen olyan területeket foglaltam össze, amely területek szabályozására vonatkozó törvénymódosítások kapcsolódnak, kapcsolódhatnak, de mindenképpen egy tágabb összefüggésb en kell érteni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megítélésem szerint nagyon sok munka, nagyon sok feladat áll előttünk, a foglalkoztatást növelni kell, ez az ország érdeke, ehhez a szükséges jogszabályi feltételrendszert biztosítani kell, ezt a feltételrendszer t pedig nemcsak biztosítani, hanem alakítani is szükséges. Ebben a szellemben kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Mo st az MSZP vezérszónoka, Kiss Péter képviselő úr következik. Öné a szó. KISS PÉTER , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a sajátos helyzet van, hogy államtitkár úr és alelnök úr korrekt hangvételű hozzászólásáva l, különösen ami a jogharmonizációs részt illeti ezen előterjesztésben, alig tudok vitatkozni, nem is akarok. Ez egy olyan európai kötelezettség, amely Magyarország számára követendő utat jelöl ki, és ezt az előterjesztők összességében szakmailag korrekt m ódon oldották meg. A részletekről nyilván majd a részletes vitában szólni fogunk. Amiről azonban beszélni akarok, az a törvény többi része. A törvénynek az a része, amelyik is előrevetíti, hogy mi fog történni vagy mi történhet a munka világában a következ ő hónapokban, években, ahogy született a törvény, és amilyen irányba tart, különösen a munkaügyi, munkajogi szabályozás. El tudnake önök képzelni Európában egy olyan országot, ahol egy munkaügyi tárgyú törvény 129 paragrafussal úgy készül el, hogy erről a z érintetteket, a munka világa szereplőit nem kérdezik meg? Ismerneke, tudnake olyan országot mutatni Európában, az Európai Unión belül, ahol nemhogy nem kérdezik meg a szereplőket, szakszervezeteket és munkaadói szövetségeket, ez egyébként tényszerű, hi szen a tegnapi foglalkoztatási bizottsági vitán kiderült, ott megszólalt mind a munkaadók, mind a munkavállalók képviselője, és tiltakozott az ellen, hogy nemcsak hogy tervezetet
