Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 8 (97. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - NOVÁK ELŐD (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
4399 is utasíthat, ráadásul nem is kell indokolnia, de valószínűleg nem fogja, mert olyan embereket fognak felkérni, akik majd az ő politikai ízlését képviselhetik a döntéshozatali folyamatban. A törvény tesz arra utalást, hogy nem lehet akárkit felkérni, tehát neves szakmai múlttal rendelkező, nagy tekinté lyű emberek lehetnek, de tudjuk, hogy ilyenből is elég sok van szerencsére ebben az országban. Ez a bizottság fogja fölállítani azt a kuratóriumot is, ami a nemzeti és a kiemelt kategóriába be nem sorolható társulatok finanszírozását fogja jelenteni, és it t tulajdonképpen semmit nem tudunk, hogy itt milyen elvek alapján fognak a döntések megszületni, hiszen ezeket majd alacsonyabb szintű jogszabályok fogják tartalmazni. (23.50) Elnök úr a bizottsági ülésen engem kijavított, hogy nem olvastam el a törvényt, mert azt mondtam, hogy mindenről a miniszter fog dönteni. De hát politikai értelemben mindenről a miniszter fog dönteni. Hiszen azok a szakmai szervezetek, amelynek képviselői megtalálhatóak lesznek majd ebben az új érdekegyeztető tanácsban, az ő szempontj uk tulajdonképpen csak néhány ponton jelenik meg, alapvetően ennek a három bizottságnak lesz óriási szerepe majdnem minden döntésben. Milyen döntésekről beszélünk? Egyrészt ők fognak dönteni arról, hogy ki lehet nemzeti intézmény, hogy ki lehet kiemelt, és ki kerül abba a kategóriába, amit leginkább a “futottak még” kategóriájának lehetne nevezni. A törvény nem is talált ki más nevet, azt mondja, hogy “egyéb” kategória. Már említettem, ugye, a Magyar Színházi Társaság véleményét, nagyon erős a félelem azzal kapcsolatosan, hogy azok a társulatok, amelyek nem tudnak bekerülni az első két kategóriába, tulajdonképpen maradékelven lesznek finanszírozva. Ami pénz még marad, amit nem visznek el a kiemeltek és a nemzetiek, azt valamilyen pályázati úton megkaphatják. Ráadásul, még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem tudjuk, hogy milyen elvek alapján, hiszen ezeket a törvény nem tartalmazza. El tudok képzelni olyan hosszú évtizedeket Magyarország számára, amikor csupa olyan kiváló ember lesz Magyarországon a kultúráért felelős miniszter, akik nagyon helyes és bölcs döntéseket fognak hozni. El tudom képzelni azt is, hogy Magyarország egy olyan szerencsés sorsú ország lesz, ahol a politika nem fog a kulturális területbe beavatkozni, s hogy a magyar politika olyan irányt v esz, ahol nem szimbolikus kérdésekről, nem a múlt vagy a jövő, vagy valamilyen, a nemzeti tematikával kapcsolatos kérdésekben fogunk itt birkózni a parlamentben, és mondjuk, a Jobbik felszólalásainak fele nem a Nemzeti Színház igazgatójáról fog szólni, han em olyan kérdésekről, amelyek valóban a választók tömegeit érintik, és amelyek egy racionális diskurzusban eldönthetők. Azonban lássuk be, hogy a magyar társadalom, a magyar politikai kultúra nem ilyen. A magyar politikai kultúra és a magyar politikai napi rend folyamatosan beleütközik azokba a szimbolikus kérdésekbe, amelyeket kulturális kérdésként kéne megtartanunk, és nem politikai vitát kéne róla folytatnunk. Sajnos nem itt tartunk, és a magyar politikai kultúrába nem fér bele az, hogy alapvető szakmaim űvészeti döntéseket a miniszter vagy a miniszter által kinevezett emberek hozhassanak meg. Attól félek, hogy ez a fajta szabályozási rendszer, ami most kialakulóban van, vagy ami felsejlik ebből a javaslatból, újra a kultúrkampf országává teheti Magyarorsz ágot. Lehet, hogy nem így lesz. De képzeljék el, hogy mondjuk, a Fidesz katasztrofális kormányzása miatt a következő választást a Jobbik fogja megnyerni, és Novák Előd képviselőtársam lesz a kulturális miniszter. Gondoljanak bele abba, hogy ez a törvény ho gyan fog működni: ha ő fogja kinevezni az összes szakmai bizottságot, ha ő fogja besorolni az összes intézményt különböző kategóriákba, és ő fogja elosztani a pénzt, mindenféle, általa nagyon könnyen megváltoztatható miniszteri rendeletek alapján, akkor ho gyan fogunk kinézni? Nyilván ebben Novák Előd képviselőtársam is egyetért, hogy akkor radikális változások lesznek, ha ő lesz a kulturális miniszter. Hát, én nem nagyon fogok járni színházba, azt hiszem, ha ez be fog következni. Egy másik szempont az, hogy ez a módosítás gyakorlatilag teljes mértékben kiszámíthatatlanná teszi az előadóművészeti tevékenységek finanszírozását. (Az elnök csenget.) És itt beszélnem kell arról is... Lassan lejár az időm. (Közbeszólások: Már lejárt.) Akkor folytatom majd egy...