Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 7 (96. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
4168 ellentétben az esetenként hasonló távolságban lévő, de önálló településsel, ahol ez a támogatás továbbra is megjár. Kérem az államtitkárságot, illetve az OEP illetékeseit, hogy a vázolt problémát, amelyet amúgy szintén a korábban kormányzó pártok a sok milliárdos adóssággal egyetemben örökül hagytak, mielőbb szíveskedjenek korrigálni. Végül egy szó szerint lassan elhervadó hungarikum sorsáról, a magyar gyógynövények forgalmazásáról ejtenék néhány szót. A törvényjavaslat 41. §a egy EUdirektívának k íván megfelelni, miszerint a 2011. március 31én már forgalomban lévő, növényi összetevőt is tartalmazó, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények lejárati idejükig, de legkésőbb 2013. április 1jéig forgalmazhatóak lesznek. A gond csak az, hogy nehogy úgy járjunk megint, mint európai uniós csatlakozásunk során már számtalanszor, amikor túllőttünk a célon, túlteljesítettük Brüsszel elvárásait, és csillogó rozsdamentes mosogatók, a HACCP minőségbiztosítás árnyékában várta a magyar vállalk ozó a csődöt, miközben a déleurópai kollégája a rendelkezésekből semmit be nem tartva vígan eléldegélt. A törvényjavaslat ebben teljesít túl, a méltán világhírű magyar gyógynövénykultúra fejlesztése ránk vár, megóvása csak nemzeti összefogással lehetséges . A gyógynövények begyűjtésének, szárításának, feldolgozásának, majd forgalmazásának a szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküliek széles rétegének foglalkoztatásától egészen a világ nagy gyógyszergyárainak ellátásáig magyar kézben kell kialakulnia és maradnia. A javaslathoz ezért módosító indítványt nyújtok be. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon temetni megyünk, Mádl Ferencet helyezzük délután örök nyugalomra. Illyés Gyula néhány sorát a köztársasági elnök úrt ól való búcsú jegyében, szellemi hagyatékaként fogadják el tőlem annak reményében, hogy egyszer megértik felszólalásainkat, és tudunk majd egyszer közösen dolgozni. “Rajtunk fordul meg: lesze újra ország, / lesze otthona ennek az anyának, / aki kezünkbe adta mindenét, / utolsó fillérként végső bizalmát. / Mirajtunk fordul most meg, lehete / olyan magyarság, hogy szennybe ne fojtsák. / A nemzet velünk tette fel a sorsát / s duplán vesztünk, ha nem nyerünk vele.” (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Bal czó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Szilágyi László, az LMP képviselője. SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP) : Köszönöm a szót. Azt mondja doktor úr, képviselő úr, hogy orvos kollégák segítettek a passzív táppénz alkalmazásában a betegeknek, sőt a baj az, hog y nem is betegeknek, hanem a frissen kirúgott embereknek, s ez egyáltalán nincsen jól, ez egy teljesen idétlen intézmény, én ezt pontosan érzem. Azt is érzem, hogy rengeteg visszaélés volt ezzel kapcsolatban, sőt nem ez az egyetlen visszaélés a rendszerben , a táppénzes rendszerben. Biztos, hogy rendet kell ebben csinálni, én azt gondolom, hogy ennek a legjobb eszköze az lenne, ha a szakfelügyeleti rendszert megerősítenék és helyzetbe hoznák, mint ahogy ez most végképp nem látszik működni. Ebbe komoly energi ákat kellene fektetni, és csak ismételni tudom, hogy jelen helyzetben talán nem az a megoldás, hogy ezt az intézményt eltöröljük, mert egyébként is nagyon rossz helyzetben vannak a munkavállalók, pláne azok, akik éppen elvesztik a munkájukat. Köszönöm szép en a szót. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kétperces reagálásra következik Babák Mihály, a Fidesz képviselője. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Engedjék meg, hogy azért térjek arra a kérdésre vi ssza, amely pénzüggyel és általában a megújulással kapcsolatos.
