Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 7 (96. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZILÁGYI LÁSZLÓ, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4148 nagyon fontosnak tartjuk, az érdekképviseletek is, úgy gondolom, hogy ezt üdvözlik, és ez nagyon fontos. A kamarai jogviszony első létesítésének illetékmentességével kapcsolatban sincs semmi probléma, ez teljesen rendben van. A táppénzt érintő törvényjavaslat megítélése már nem ilyen egyértelmű. Rengeteg belső vitát folytattunk ezzel kapcsolatban. Értjük a hideg és kemény raciona litást, ami e mögött a két intézkedés mögött van, egyrészt a passzív táppénz eltörlése, másrészt pedig a várólistákba való beavatkozás kapcsán értjük mi, hogy mire megy ki, de valahogy érzelmileg nem tudunk ezzel teljesen azonosulni. Azt gondolom, szakmai kérdés kellene hogy legyen, hogy ki kapja meg először vagy ki milyen sorrendben kapja meg a diagnosztikai vagy éppen terápiás ellátást. És persze értem én, hogy minél hamarabb sorra kellene hogy kerüljön, aki aktív dolgozó, és éppen táppénzre kényszerül va lamilyen betegsége miatt, de ugyanakkor hátrébb sorolunk olyan betegeket, akik vagy munka nélkül vannak vagy már nyugdíjasok, tehát mintha lenne benne egy olyan értékítélet, hogy számunkra ezek a betegek nem olyan fontosak. Azt gondolom, hogy ez szakmai ké rdés kell hogy maradjon. Úgyis valamilyen háttérben lévő kormányrendelet rendelkezik arról, hogy a várólistákon hogyan lehet mozgatni fel, le a betegeket, úgyhogy azt gondolom, hogy ez nem igényel törvényi szabályozást, és nem feltétlenül kell ebben a csom agban ezt így megtartani. A passzív táppénz eltörlésével kapcsolatban igazából az a nagy problémánk, hogy nagyon sok apró megszorítás éri most a munkavállalókat, és emlékeztetném a tisztelt Házat arra, hogy egy népszavazási kezdeményezésünk is van ezzel ka pcsolatban. Ha ezeket mind összeadjuk, akkor nagyon rossz helyzetben vannak azok, akik éppen elvesztik a munkájukat, vagy éppen munkát keresnek, és ezért ez a 30 napos ellátás is, már úgy értem, táppénzellátás is borzasztóan fontos lehet számukra. (10.50) Hogyha minden ilyen, munkavállalót érintő megszorítást egymás mellé rakunk, akkor egy elég szomorú kép alakul ki a kormány teljesítményéről. Úgyhogy ha ezt nem támogatjuk, akkor azért nem tesszük, mert ebbe a kontextusba illik bele. Tisztelt Ház! Amiről so kat kellene beszélni, az nyilvánvalóan a gyógyszerügy. És itt a sok apró rendelkezés között ez igazán nagy formátumú és komoly milliárdokat érintő megszorítás. Először is, szögezzük le, egyáltalán nem igaz, hogy magas lenne a gyógyszerköltés. Nemzetközi ös szehasonlításban ez nincs így. Jóval az OECDátlag alatt vagyunk gyógyszerköltésben. Inkább az igaz, hogy ezek között az országok között nagyon alacsony az egy főre jutó GDP és az egészségügyi közkiadás. Tehát ehhez képest lehetséges, hogy magasnak tűnik a gyógyszerkiadás, de nem a gyógyszerköltés nagy, hanem az egészségügyi közkiadás kicsi. A másik fontos, amit mérlegelni kell, hogy a gyógyszerkiadások emelkedése természetes folyamat, ez minden modern országban így van. Vannak komoly tényezők, amik efelé m utatnak, nevezetesen: javul a diagnosztika, egyre több emberről korán kiderül, hogy milyen baja van, és egyre hamarabb lehet a terápiát megkezdeni. És akárhogy is, szerencsére egyre jobbak a készítmények, egyre tovább tudják szedni ezt a betegek, hiszen a betegségüket jobban tudjuk kezelni, és javulnak az életkilátások. Ezért aztán a gyógyszerkiadás természetes módon nő. Nyilván azt is érdemes mérlegelni, hogy egy jó gyógyszeres terápia kiválthat költséges műtéteket vagy éppen egyéb kórházi vagy szociá lis kezeléseket. Nyilvánvalóan csökkenthetné a kiadásokat az, hogyha a lejárt szabadalmú originális szereket felváltják a generikus helyettesítők, de ehhez megfelelő árszabályozás kellene, és itt van igazából nagy mozgástér. Remélem, hogy a további vitában lesz alkalmam részletesen elmondani, de mindenesetre egy olyan eszközhöz nyúl most a kormány, ami nem a legjobb eszköz: ez a különadó. Mi már az őszi vitákban is elmondtuk, hogy a banki különadó, a kommunikációs cégeket érintő különadó nem a lehető legjob b eszköz, tudniillik nem egy jó kormányzati szemlélet az, és eddig egyik kormány se tudott okosabbat kitalálni, tegyük hozzá, hogy hagyom őket, hogy dolgozzanak úgy, ahogy - ha szabad így mondani - nem szégyellnek, extraprofitra tesznek szert, és ebből maj d
