Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 6 (95. szám) - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat újra megnyitott és részletes vitájával együtt lefolytatott általános vitája - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - JÁVOR BENEDEK (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
4087 Nagyon röviden néhány pontot szeretnék indokolni, és néhány olyan körülményre is felhívni a figyelmet, amelyek most, a vitában nem hangzottak el, ugyanakkor az egész természetvédelmi törvény és az e törvényjavaslatban foglalt barlangok védelme érdekében viszont fontos lenne, hogy elhangozzon. Az egyik az, hogy most haladva abban a hozzászólási rendben, ahogy itt a plenáris ülésen történt, a barlang előfordulásával érintett ingatlan mint fogalom bevezetése aggályos, a földhivatal ma ilyen jellegű nyilvántartást nem végez, és úgy gondolom, hogy pont azt a helyzetet, amit a törvényjavaslat célozna, nevezetesen ha valak inek az érdekében bizonyos munkálatokat végeznek, és ezáltal egy természetileg védett érték, egy barlang kerül elő, akkor azt annak az érdekkörében felmerülő ügynek tekintsük, és az ő költségén és az ő közreműködésével kell ezt megóvni, biztosítani, akinek az érdekében a munkákat elvégezték. Egyértelművé teszi a helyzetet. Ez a fajta tájékoztatási kötelezettség és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség pont azt az objektív felelősséget vagy annak határait mosná el, amelyet ez a törvény vagy törvé nyjavaslat rendezni szeretne. Ez azért nagyon lényeges, mert ha természetesen ma is egy barlangok által gyakran tűzdelt területről van szó, akkor ezt nagyjából tervezők, engedélyező hatóságok már eleve tudják. Ha azonban olyan helyen kerül elő egy ilyen ba rlang, amelyről korábban nem volt a hatóságnak, az engedélyező szerveknek vagy a földhivatalnak tudomása, akkor váratlan hosszú viták vagy jogforrás alapja lehet egy ilyen szabályozás. Hogy csak egy példát mondjak, a Gellérthegyen a kristálybarlang fellelé se előtt nem volt ismert, hogy ott ilyen jellegű természeti képződmények vannak, épp ezért okozott ez meglepetést a szakemberek számára is. Ha ezt a fogalmat akkor ismertük volna, akkor az ottani beruházó joggal mondhatta volna, hogy kérem, én nem tudtam r óla, nem is szeretnék ezzel kapcsolatosan tovább foglalkozni, hagyjanak engem békén ezekkel a költségekkel. Ez azonban nem szolgálja a természetvédelmi célok elérését. A másik a határidő kérdése, hogy az ilyen módon fellelt barlangok bejelentési határideje azonnali vagy 8 napon belüli legyen. Azt gondolom, a törvény logikájából a 8 nap általános határidő fakad. Természetesen jó lenne, ha mindenki azonnal jogkövető állampolgár módjára bejelentené az ilyen jellegű barlangok fellelését, ám ugyanakkor elképzelh ető az is, hogy 8 napon belül is meg lehet tenni. Ha pedig ezt nem teszi meg, és egyébként a barlangot pusztítja, elföldeli, esetleg eltömedékeli vagy más módon károsítja, akkor amúgy is olyan szabálysértést vagy olyan vétséget követ el, amelyet a jog már büntetni rendel. Tehát ennek megfelelően azt gondolom, hogy itt nem kell egy új szabálysértési tényállást alkotni, nem kell itt bevezetni egy azonnali határidőt, a ma a törvény által biztosított szankciórendszer erre kielégítő. A harmadik elem pedig, ami s zövegpontosító jellegű volt, azonban részben a képviselő úr hozzászólása is érintette, hogy öt év határozott időre kiadható engedélyek letelte után változatlan feltételek mellett lehessen újra kiadni ezeket a hatósági engedélyeket. Hogy ez változatlan felt ételek fennállása esetén adható ki, ezt nem tudjuk, pláne nem tudjuk hosszabb időtávban garantálni. Azt gondolom, hogy azért kell határozott időre kiadni ezeket az engedélyeket, hogy ekkor a hatóság megfelelő mérlegelés alapján, ha szükséges, akkor szakért ői vizsgálatok lefolytatása vagy adatok bekérését követően dönthessen a hatósági engedélyekről. Ugyanakkor van két olyan elem is, amit még itt szeretnék megemlíteni a zárószavazások, illetve a módosítókról való szavazások előtt. Érkezett egy módosító javas lat, amely azt indítványozza, hogy a maximum, a határozott idő lehetséges leghosszabb időtartama öt év helyett tíz évben legyen megállapítva, és ezt előterjesztőként támogatni tudjuk. Úgy tudom, hogy a tárca képviselői is támogatják ezt a módosító javaslat ot. Ez azt jelenti, hogy egyértelmű, világos helyzetekben akár tíz évig is meg lehet adni a működési engedélyt, a hatóság azonban dönthet úgy is, hogy akár ennél rövidebb időre, ideiglenesebb jelleggel, vagy rövidebb, de végleges jellegű hatósági engedélye ket ad ki. Van még egy megjegyzésem, ami lényeges lenne. Magában a benyújtott törvényjavaslatban, képviselői önálló indítványban van néhány pontatlanság. Ezt szeretnénk úgy orvosolni, hogy
