Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 6 (95. szám) - Tukacs István (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Pótköltségvetés vagy államháztartási törvénymódosítás?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3997 Ön persze úgy fogalmazott, hogy megnyitották a lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a tagok az állami nyugdíjrendszerbe. Nos, ez egy udvarias fogalmazás, államtit kár úr, és mielőtt memóriájuk azt eredményezné, hogy azt állítják, hogy magánnyugdíjpénztári tagok százezrei törték rá a kormányra az ajtót, hogy visszamehessen az állami rendszerbe, szeretnék néhány dolgot leszögezni: önök zsarolással, törvényi és admini sztratív eszközökkel visszakényszerítettek 2 millió 900 ezer embert az állami nyugdíjrendszerbe; a vagyont elvették; közben azt állították, hogy ennek nincs hozama, kiderült, hogy van; ezt a vagyont egy alapba akarják helyezni, jó részét költségvetési célo kra akarják felhasználni, amelyek egyelőre nem körvonalazottak. Visszatérnék egy kicsit a hozamra, államtitkár úr, fontos körülmény. Ideológiául az szolgált, hogy bizony, nincs hozam, ezek a pénztárak úgymond eltőzsdézik ezt a vagyont. Most kiderült, hogy van mintegy 300 milliárdnyi, éppen arról kellene intézkedni, hogyan kaphassák meg ezt azok az emberek, akik erre igényt tartanak. Mi hát az igazság? Volt hozam? Nem volt hozam? De a fontosabb kérdés az, államtitkár úr, hogy vajon mi lesz ennek a pénznek a sorsa, merthogy önök ebből az alapból költségvetési célokat is óhajtanak finanszírozni két vagy három évig. Ugyanakkor azok a hírek érkeznek az Európai Bizottságtól, hogy bizony ezt a pénzt nem lehet kéthárom évig elszámolni évente, ezt bizony az adott év ben kell elszámolni, és ez súlyos költségvetési következményekkel fog járni. Egyfelől természetesen azzal, hogy pótköltségvetést kell készíteni. Államtitkár úr, a kérdésem az, hogy vajon milyen állapotban van ez a pótköltségvetés, ha készül már, vagy pedig milyen eszközökkel kívánják azt elérni, hogy megfelelő, szabályos és törvényes elszámolás legyen. Ha azonban az az igaz, hogy ezt a pénzt az adott költségvetési évben el kell számolni, akkor vajon mire való az alap? Szívesen vennék tájékoztatást arról, ho gyan fog ez működni, és miért van. Végül arra is szeretnék választ kapni, államtitkár úr, hogy vajon ezt az eljárást tisztességesnek tartjae; tisztességesnek tartjae, hogy embereket oda átkényszerítettek, vagyonukat elvették, pénzüket meg nem határozott költségvetési célokra használják, és közben úgy tesznek, mintha ez a lehető legnormálisabb dolog lenne. Államtitkár úr, nem normális, nem tisztességes, nem szabályos. A kérdésem tehát az, hogy pótköltségvetésügyben a kormány mit kíván tenni. Elnök úr, kösz önöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. (Babák Mihály: Keményen!) DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem mennék bele minden részletébe ennek a vitának, mert ez egy már egyszer lezajlott itt a parlament falai között; arra válaszolnék, amit kérdezett, hogy mi lesz azzal a vagyonnal, amelyik a Nyugdíjreform és Adósságc sökkentő Alapba kerül. A kormány és a parlament döntése és tervei szerint is ezek az államadósságot csökkentik. És ennek meg is van a logikája, hogy miért, hiszen az államadósságnak az a gyors növekedése, ami lezajlott az önök kormányzása idején, annak egy ik oka éppen ez a második pillér, amelyik - ahogy már korábban is említettem - éves szinten a GDP közel 1,31,5 százalékának megfelelő hiányt ütött a költségvetésen, és nyilvánvalóan az éves hiányok halmozódása hozzájárul az államadóssághoz. Ebből következ ően, úgy gondolom, logikus teljességgel, hogy az így visszakerülő vagyont az államadósság csökkentésére használjuk fel. Ami pedig a pótköltségvetés készítésének szükségességét illeti: nincs szükség pótköltségvetésre. A költségvetés egyértelműen szabályozza azt, hogy mi történik ezzel a visszakerülő vagyonnal. Azért, hogy tisztán lehessen látni ennek folyását és ennek az egész rendszerét, a költségvetés létrehozott egy Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot. Azzal számolunk egyébként, hogy a visszatérőket megillető járandóságok kifizetése után a GDP mintegy 7,2 százalékát kitevő nettó bevétel érkezik, ami teljes egészében egyébként az uniós statisztika szerinti maastrichti egyenlegmutatót javítja. De - ahogy említettem - a nemzeti költségvetési elszámolások ban nem kell
