Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 6 (95. szám) - Kalmár Ferenc András (KDNP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Az egykori MHSZ-székház zűrös ügyei Szegeden” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3993 A Victoria Kft. tulajdonosi köre, valamint a Tiszabusz Kft. mára közel 40 százalékos tulajdoni hányadig kapta meg a távoz ottak javait a civileknek fenntartott ingatlanban. Az MNV Zrt. helyi szervezete tudott ezekről a problémákról. A felsőbb vezetés nem tett semmit az irreálisan magas közös költségek ellen, a működési mód törvényességének helyreállításáért, valamint hozzájár ult a javak kétes körülmények közötti elidegenítéséhez. A civilek számtalanszor felhívták erre a figyelmet, de a vagyonkezelő képviselői a tulajdonosi gyűléseken minden esetben a civil szervezetek ellen szavaztak. A ház közös ingatlanvagyona furcsa és vélh etően szabálytalan körülmények között vándorolt a két vállalathoz, így a társasházi vagyonvesztés mára már 100 milliós nagyságrendet is elérhet. Látszik egy esetleges végkifejlet is. A milliárdos értékű irodaingatlan a volt MHSZes csapat érdekeltségi köré hez vándorol vissza. Az adásvételi szerződések felülvizsgálata, a jogszabályokat sértő tulajdonszerzésre irányuló szerződések megsemmisítése, a nemzeti vagyon visszaszerzése, a tartozások behajtása még nem indult meg. A vagyonkezelő vélhetően érintett a va gyonvesztésben, így kérjük a ház ügyeinek, tulajdonváltozásainak kivizsgálását. Közös érdekünk tisztán látni, és egyenesbe hozni ezen civil központ működését és tulajdoni viszonyait. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok sor aiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Bonyolult a kérdés, bonyolult a vá lasz is. Ahogy ön is említette, az állami tulajdonú szegedi egykori MHSZszékház a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében volt. A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törv ény hatálybalépésével a különböző társadalmi szervek tulajdonrészt kaptak az ingatlanban. A tulajdonosok egymáshoz való viszonyát - ahogy erre több példát látunk - azonban feljelentések, elmérgesedett kapcsolatok jellemezték, amelynek gyökerei a társasház megalakulását megelőző időszakra nyúlnak vissza. E helyzet megoldására a KVI támogatásával a civil szervezetek bizalmát élvező közös képviselőt választottak, ahogy jelöltjük lett a társasház számvizsgáló bizottságának elnöke is. A korábbi éveket jellemző b ékétlenség, bizalmatlanság azonban megmaradt az épület falai között, amelynek egyik következményeként több tulajdonostárs, köztük civil szervezetek is jelentős közösköltségtartozást halmoztak fel. A hátralékok az épület üzemeltetését veszélyeztették, és a z állami szereplő gyors segítsége nélkül az épület közműszolgáltatások nélkül maradt volna. A kialakult rendkívül bonyolult helyzetet jól jellemzi, hogy az a peres eljárás, amelyben egyes közgyűlési határozatokat támadott meg egy tulajdonostárs, éppen a fe lperes távolmaradása miatt szűnt meg. Ugyanezen tulajdonostárs által peres eljárásban ugyan meg nem támadott, de egyébként sérelmezett más határozatokat sem más tulajdonostárs, sem a számvizsgáló bizottság nem támadta meg. A szegedi rendőrkapitányságon az ezen ügyekben folytatott büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntették, eredménytelenül zárult az APEH Délalföldi Regionális Igazgatóság e tárgykörben tartott vizsgálata is. Időközben a közös képviselő lemondott, utódját a Magyar Nemzeti Vagyonkez elő Zrt. javaslatára a lehető legszélesebb körű támogatottság érdekében közösen felállított, reális ismérvek alapján, pályázat útján választották ki. Az MNV Zrt. a bizalom helyreállítása érdekében arra is javaslatot tett, hogy a tulajdonostársak - könyvviz sgáló gazdasági szakemberek bevonásával - tisztázzák a közösség életét mérgező vádak megalapozottságát, és dolgozzanak ki intézkedési tervet, e kezdeményezést azonban éppen a civil szervezetek egy része nem támogatta. Az MNV Zrt. tehát az elmondottak alapj án tett erőfeszítéseket a problémák megoldására, a civil szervezetek panaszában foglalt állításokat megvizsgálta, a vizsgálat a már részletezett tényeket tárta fel. (14.50)
