Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - Az ülés bezárása - ELNÖK (Lezsák Sándor):
3961 minősítésével. Idekapcsolódik egy rendkívül érdekes teória, amelyről Fehér Mátyás Jenő könyvet is ír t. Ennek alapján a kalandozások célja nyugaton nem volt más, mint az avar hadjárat idején szétlopott kincsek visszaszerzése. Mindezeket persze ma már nagyon nehéz rekonstruálni. Annyi bizonyos, hogy a kalandozások célja nem lehetett csupán a zsákmányszerzé s. Egyegy ilyen hadjárat kiváló lehetőség volt NyugatEurópa feltérképezésére, az erőviszonyok felmérésére, az elrettentésre; arra az elrettentésre, amelyre szüksége volt a kibontakozó Kárpátmedencei magyar birodalomnak. Őseink földjének visszaszerzése, a letelepedés, a szállásterületek megszállása ugyanis hosszú évekig tartott. A kalandozásokat ilyenformán felfoghatjuk egyfajta előretolt védekezésnek, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a legjobb védekezés a támadás. Amíg idegen földön harcoltak és kényszerí tették védekezésre, kötötték le az ellenséges csapatok figyelmét és erejét harcosaink, addig idehaza nyugodtan folyhatott az építő munka. A próbálkozásoknak meg is lett a gyümölcse, hiszen bár Augsburgnál a Lechmezőn az ott lévő magyar sereg Lél, Bulcsú é s Súr vezetésével a hiedelemmel ellentétben korántsem megsemmisítő vereséget szenvedett, továbbá bármennyire is büszke a német történetírás az Ungarnschlachtra, a magyar csapatok első vereségüket a német területek szívében szenvedték el, és 75 esztendeig a Kárpátmedence közelébe sem merészkedtek. Az augsburgi csata azonban nem egy önálló esemény, csupán egy 954 és 955 között zajló hadjárat számunkra szomorú vége, amely hadjáratnak az első és nagyobb hányada viszont a magyar történelem egyik legragyogóbb és a német történelem egyik leggyászosabb szakasza. Ebben az időben nem volt olyan hely Európában, ahol ne hallottak volna hadjáratról és ne ismerték volna ezt a nevet: Bulcsú. A magyar oktatás azonban - mint azt a pozsonyi csatáról szóló napirend utáni fels zólalásomban is említettem - csak a vesztes csatáinkat emeli ki. Így tűnt a történelem homályába a zseniális vezér, Vérbulcsú, és így hitetik el gyermekeinkkel a nyugati krónikások félelméből joggal fakadó sátáni arculatát a magyarságnak, miszerint a kalan dozások célja csak a pusztítás és a zsákmányszerzés lett volna. A fent említettek ennek gyökeresen ellentmondanak. A korabeli Európa a pozsonyi csata és e hadjáratok után ismerte el egyenrangú félként a magyarságot. A Jobbik célja ugyanez: az alárendeltség i viszonyokon alapuló Európai Unió helyett az egyenrangúságot biztosító nemzetek Európája létrejöttének elősegítése. Köszönöm figyelmüket. Szebb magyar jövőt! (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány rész éről láthatóan senki nem kíván válaszolni az elhangzottakra. Az Országgyűlés következő ülésének összehívása ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának várhatóan háromnapos ülését 201 1. június 6án 13 órára összehívom. Az ülés bezárása ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm a munkájukat. Nyugodalmas jó éjszakát kívánok! Az ülést bezárom. (Az ülés 0 óra 25 perckor ért véget.)
