Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló ország... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3959 ugye, Magyarországon magasabb az áfa, ami miatt eleve magasabb a cukor ára, illetve a szerződéseket sokkal rövidebb időre kötik, ezért a világpiaci ár változása a hosszabb szerződést kötő Ausztriá ba később gyűrűzik be. A másik válaszlehetőség pedig az, hogy valamiféle mutyizás megy. Amennyiben így van, ez a kormányzat felelőssége, hogy megakadályozza, ezzel is érdemes foglalkozni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kös zönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnake válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, Font Sándor képviselő úrnak adom meg a szót, a mező gazdasági bizottság elnökének. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm az összes hozzászóló gondolatát, a pró és kontra véleményeket, és azt is, hogy milyen gondolatokat szeretnének még belelátni a felállítandó bizottság munkájába. Ezt látom a benyújtott módosító indítványokon keresztül is, megjegyzem - bár nem az én dolgom, erre a jogi szakapparátusnak kell majd véleményt formálnia , ha jól láttam ezek mindegyike egyelőre házszabályellenes, mert olyan szakaszokhoz nyúl hozzá, amih ez határozati javaslatban nem lehet a Házszabály szerint. Így például nehezen elképzelhető, hogy a bizottság teljes munkakörét megváltoztassuk azzal, hogy a teljes élelmiszerszektor privatizációját vizsgáljuk. Több képviselő, több frakcióból is több képvis elő jelezte, hogy jó lenne ezzel foglalkozni. Nem árulok el titkot, az alkotmányügyi bizottság ülésén is jeleztem, hogy a Fideszfrakcióban is megfordult ez a kérdés, dilemmaként vetődött föl, mégis úgy döntöttünk, hogy a cukorgyárak és a cukorkvóták soroz atát szeretnénk megvizsgálni. Lehet, hogy ez elég jó támpontot ad későbbi, esetlegesen felállítandó vizsgálóbizottságnak, amely már tényleg lehet, hogy az egész élelmiszerfeldolgozó szektor privatizációját megnézhetné, hogy mi is történt itt Magyarországo n. Aki látja az előterjesztést, az észrevehette, hogy 90 napos határidőt javasolunk, hogy a bizottság tegyen jelentést az Országgyűlésnek. Ez azt is jelenti, hogy egy nagyon intenzív bizottsági ülésre készülhetünk, és azt gondoljuk, hogy ez bőségesen ki fo gja tölteni a bizottság munkakörét, mármint hogy csak a cukoripar, cukorgyárak, cukorkvóta eladásának körülményeit vizsgáljuk. Tehát ezzel gondolom, hogy próbálok válaszokat is adni azokra a szándékokra, amelyeket itt értettem és hallottunk. Az elképzelés nincs elvetve, de ezt a bizottságot nem szerettük volna ezzel leterhelni. Pontosabban, akkor sokkal hosszabb időt kellett volna javasolni magunknak a munka elvégzésére. És hát itt vannak olyan elképzelések - hallhattam Szabó Rebeka képviselő asszonytól , amelyek inkább jövőbeni eseményeket szeretnének vizsgálni, vagy talán találgatni, hogy mi lenne akkor, ha, és mekkora kapacitás kellene, és hogyan szerezhetnénk vissza kvótát, és annak mi lenne a hatása, a cukorrépatermelésnek a magyarországi ökoegyensúly i és minden egyéb következményeire. Szeretném jelezni, hogy a vizsgálóbizottságok ez idáig mindig időben előbb lévő eseményeket próbált meg elemezni. Mondhatnám azt, hogy bekövetkezett és tényszerű adatokkal talán körbeírható eseményeket próbált meg vizsgá lni. Koncepciókat egyetlenegy bizottság sem gyártott. Ez egy műfaj, amit esetleg egy frakció beterjeszthet, vagy netán egy kormány, hogy milyen gazdasági stratégiát gondol a cukoriparnak a későbbiekben. Az államtitkár úr tett erre egy megjegyzést, hogy vis sza szeretnénk szerezni legalább a magyarországi fogyasztási igényt teljesítő kvótamennyiséget, és itt felmerült a lengyel szándék a 15 százalékos, egész Unióra kiterjedő kvótanövekedésre. A bizottságnak ez nem lehet feladatköre, hiszen nem tud objektivitá ssal megtörtént eseményekhez ragaszkodni. Az, hogy kinek milyen elképzelése van, mondom, a parlamentnek egy teljesen más műfajához tartozik.
